Bp., 1919. Nyugat.
(3)+224-379+(1)p.+3t. Lapszámozáson belüli hasonmásokkal.
A kötet végébe helyezve: 1. Ady Endre gyászjelentése, amelyet a család adott ki. A költő bátyja, Ady Lajos által Makoldy Miklós kúriai igazgatónak címezve. 2. Ady Lajos autográf levele Makoldy Miklósnak "Kedves Bátyám!" megszólítással. Megköszöni a címzett részvétnyilvánító sorait, majd így folytatja: "Gondunk lesz rá, hogy kedves kis unokája — de talán az egész család — számára drága jó Bandinknak egy jó fényképét emlékül eljuttassunk K. Bátyámékhoz." A levél így zárul: "Szegény édes anyám nem tudom mikor lesz abban a lelkiállapotban, hogy a részvétért őmaga írjon köszönetet." 1 beírt oldal. A saját kezűleg címzett levélboríték mellékelve. Kelt: Érmindszent, 1919. II. 17. 3. Boncza Berta nyomtatott kártyája, amelyben megköszöni a férje halála alkalmából küldött részvétnyilvánítást. Makoldy Miklós érmindszenti származású jogász, az Ady család régi ismerőse volt. Amikor a család unszolására a költő jogi tanulmányokat folytatott, a temesvári ítélő táblánál szerzett neki állást. Ady három hónapig bírta, majd elmenekült onnan. Nagy hálát nem érezhetett a segítségért, mert visszaemlékezések szerint még párbajra is akarta hívni Makoldyt.
Korabeli félvászon-kötésben. Az eredeti borító bekötve.

143. árverés - 31. tétel < >