145. árverés - 163. tétel
Nova, et Integra Universi Orbis Descriptio
|
| Párizs, 1540. |
Oronce Finé, a jeles XVI. századi francia térképész híres, kettős szív alakú vetületeket ábrázoló, fametszetű világtérképének negyedik — Pomponius Mela De Orbis Situ című atlaszában megjelent — kiadása. Az ábrázolást növényi ornamensekkel gazdagon díszített mező övezi, amely felül a címszalagot, alul pedig a — sellők által tartott — szöveges kartust foglalja magába. A munka több tekintetben is egyedi megoldásokat alkalmazott. Elsőként használta a térképészet történetében a — bonyolult geometriai számítások alapján megrajzolt — kettős szív alakú megjelenítést és a poláris vetületeket. A furcsa vetület alkalmazása — és Finé hatása — megfigyelhető Mercator 1538-as világtérképén, később pedig Lafreri és de Jode művein, egészen a XVI. század végéig. Bár térképe készítésénél Finé a legújabb felfedezésekre is támaszkodott — így ő használta Magellán nevét (Mare magellanicum) először térképészeti megjelölésként —, még továbbra is a ptolemaioszi utat követi. Az északi félgömbön egy térképészeti tévedés figyelhető meg: Ázsiát és Észak-Amerikát nem választja szét (Észak-Amerika csupán egy Ázsiából kinyúló félszigetnek tűnik). A déli félgömb jelentős részét elfoglaló kontinensre írt — az elnevezést kiegészítő — szöveg "Terra Australis recenter inventa, sed nondu[m] plene cognita" (a közelmúltban felfedezett, de még nem teljesen ismert déli földrész) pedig a későbbi korokban találgatások tömegét indította el, hiszen az Antarktisz hivatalos felfedezése előtt 289 évvel született.
Mérete: 290 x 415 (315 x 455) mm. Hibátlan, tiszta példány. Paszpartuban. |
|
|
| Shirley: 66 (4. állapot). |
|
|
