147. árverés - 113. tétel
Szapolyai János (1487-1540) magyar király latin nyelvű oklevele.
|
Noszlopy Benedek, néhai noszlopi Trombitás Kristóf testvére és Kristóf árvájának, Antalnak kérésére megerősíti öccse, Szapolyai György 1525. II. 26-án kelt oklevelét, amelyben a Noszlop területén fekvő Nagyrét nevű kaszálót Noszlopy Györgynek és örököseinek adományozta. Szapolyai György oklevelében a mindenkori pápai várnagyra és helyettesére bízta, hogy Noszlopy Kristófot tulajdonában megvédje. Szapolyai János a megerősítés indoklásában kiemeli, hogy Kristóf a szerencsétlen mohácsi csatában a becstelen menekülés helyett nem vonakodott az öccsével együtt hősi halált halni. Nagy Iván — családi közlésre hivatkozva — azt állítja, 1528-ban I. Ferdinánd is megerősítette birtokukat.
Pergamenoklevél, enyhén sérült függőpecséttel. Kelt: Buda, 1527. V. 31.
Hozzá:
Szapolyai János magyar király latin nyelvű papíroklevele a veszprémi ispán számára, amelyben közli vele a Noszlopyak számára tett birtokadományozás megerősítését és kötelezi őt a birtokbavétel háborítatlanságának biztosítására.
Papíroklevél. A viaszpecsét helyével. Kelt: Buda, 1527. VI. 1. Az oklevél megközelítőleg kétharmada maradt meg.
A történetírás általában úgy tartja számon, hogy Veszprém vármegye fegyveres nemessége nem vett részt a mohácsi csatában, hanem Budán védelmezték Mária királynét. Ennek ellenére a Noszlopy család hagyománya szerint a helyi nemesek, Noszlopy Kristóf vezetésével megvívtak a törökkel Mohácson. A csata halottainak listáján valóban szerepel a neve, és oklevelünk szintén megerősíti ezt a tényt. A helytörténeti irodalom e jogi aktussal együtt emleget egy 1505-ös Szapolyai György-féle adományt és annak János általi megerősítését is, azonban ebben az oklevélben erről nem esik szó. |
|
|
|
|
|
