147. árverés - 182. tétel
Alap 's vizhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő Városainak, mellyet a' N. M.M.K. Helytartó Tanács kegyes Engedelme mellett a' magyar országi Tekintetes Építő fő Kormány kebelében találtató legujabb 's legjobb eredeti térképekből, és tökéletes vízhelyzeti adatokból 1"=100öles mértékre készítvén, a' Tekintetes Hídegyesület' Honunk javán fáradhatatlanúl munkálkodó Tekintetes Nemes és Nemzetes tagjainak alázatos tisztelettel ajánl Vörös László a' Kiadó és országos dunamérési hiteles Földmérő
|
| Budán, 1833. |
A feljegyzések szerint a Duna budapesti szakaszán a sűrűn megismétlődő jeges árvizek már a XVII. századtól kezdve igen sok problémát okoztak a lakosságnak. 1821-ben a Csepel-sziget felső végénél keletkező jégtorlasz a Duna víztömegének feltorlódása miatt egy — az eddigieknél is jóval nagyobb — áradást idézett elő, aminek eredményeként a folyó Pest alacsonyabban fekvő területeit nagyrészt elöntötte. A Helytartótanács a tragikus vízhelyzetre való tekintettel ekkor elhatározta a Duna Pest-Buda környéki szakaszának felmérését és árvízmentesítésének megtervezését. Vörös László a Helytartótanács támogatásával, az ekkor készült új, pontos vízügyi felvételezések, valamint Balla Antal felmérésének felhasználásával 1828-ban kezdte el készíteni térképét. A mű rajzolási, metszési, valamint publikálási munkálatainak költségei mind őt terhelték. Kilátástalan helyzetét kemény, hosszú évekig tartó munkával (2 év alatt önmaga rajzolta kőre térképét), valamint a kiadás fedezését előfizetők toborzásával oldotta meg. A megjelentetéshez szükséges pénzösszeg sikeres előteremtéséhez és a térkép elismertségéhez nagyban hozzájárult az, hogy Széchenyi István baráti körében nagy hírverést kapott Vörös László tevékenysége, az általa készítendő térkép és annak vízügyi vonatkozású tartalma. Vörös László — bár eredetileg nem a hídépítést segítendő kezdte szerkeszteni — mégis a Hídépítő Egyesületnek ajánlotta kiadványát. A támogatói szerepet betöltő egyesület a munka eszmei és gyakorlati értékéhez képest csekélynek mondható, 250 ezüst forinttal jutalmazta a készítőt. Az elkészült lapot Fodor Ferenc alapvető kartográfia-történeti munkájában így méltatta: „A két fővárosnak ebből az időből legértékesebb, még pedig igen nagy értékű és eredeti térképét egy nagyszerű magyar mérnök készítette el… Igazán tartalmas és szép térkép ez.” A ritka lap tudomásunk szerint egyszer szerepelt árverésen, 135. aukciónk 191. tételeként.
Mérete: 875 x 1745 mm. Címkével ellátott grafikai hengerben. |
|
|
|
|
|
