|
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásáról készült kőnyomat az 1848-as események egyik emblematikus ábrázolása, amely a témával foglalkozó szak- és ismeretterjesztő irodalomban mai napig szinte megkerülhetetlen illusztrációként. Emiatt mindenki számára ismert, dacára annak, hogy eredeti példánya a legnagyobb ritkaságok közé tartozik.
Történeti háttér:
1848. IV. 11-én az uralkodó szentesítette az áprilisi törvényeket. A IV. törvénycikk értelmében az országgyűlés helyszíne Pozsonyból Pestre került, a választójogi törvény pedig jelentősen kiterjesztette a szavazati joggal rendelkezők körét. A főrendi tábla (VII. 6-tól felsőház) július 2-án ült össze a Nemzeti Múzeum nagytermében. Ezt követte 5-én a képviselőház (alsóház) ünnepélyes megnyitása, amelyre a Redoute (a mai Vigadó elődje) nagytermében került sor.
A kép:
Lapunk azt a pillanatot rögzíti, amikor a király képviseletében István nádor — a kormány tagjaitól körülvéve — felolvassa a trónbeszédet és a királyi leiratot az országgyűlés megnyitásáról.
Az ábrázolás különlegességét az adja, hogy az alkotók nagy súlyt helyeztek arra, minél több résztvevő felismerhető legyen. A mintegy 50 beazonosítható személy portréja kisebb részben modell tanulmányozása nyomán, túlnyomórészt előképek alapján született. Utóbbiak a kor ismert művészei, Barabás Miklós, Franz Eybl, August Prinzhofer munkái, de egy-egy képpel képviselteti magát Moritz Michael Daffinger, Faustin Herr, August Strixner, Tyroler József és Walzel Ágost Frigyes is.
Az alkotók:
Borsos József Barabás Miklós növendéke volt, majd Bécsben tanult. Itt ismerkedett meg Pettenkoffennel, akivel szoros barátságot kötött. Életképei mellett a portréfestészetben alkotott maradandót, a kor foglalkoztatott művésze volt Bécsben és itthon is.
August von Pettenkoffen (a lapon tévesen Bettenkoffer Károlyként szerepel) osztrák festő, litográfus Franz Eybl és Leopold Kupelwieser tanítványa volt. Nyilván Borsossal való barátsága miatt is, nagy érdeklődéssel és szimpátiával fordult hazánk felé, az 1848-49-es események számos ábrázolása fűződik a nevéhez. Érdekesség, hogy az osztrák hadsereg dragonyostisztjeként a harcokban mint haditudósító vett részt (elképzelhető, hogy tudatosan használt itt helytelen névalakot, nehogy katonaként később kellemetlensége származzon belőle).
A kőnyomat:
A litográfia Johann Höfelich bécsi műhelyében készült, jobb alsó sarkában a művészek monogramja és az évszám (J. B. C. B. 848) olvasható. A kép a fenti címmel jelent meg, amelyet a lap aljára nyomtattak. Ez példányunknál — bár nincs körülvágva — hiányzik, tehát feltehetően korai, talán próbanyomat lehet. A rendelkezésünkre álló szakirodalom ilyet nem említ, tehát elképzelhető, hogy egy eddig ismeretlen változat felbukkanásának lehetünk tanúi. |
| Mérete: 405 x 565 (495 x 650). Paszpartuban. |
|
|
|
|
