137. árverés - 113. tétel
(Pethő) Petthő Gergely
Rövid magyar kronika. Sok rendbéli fő historiás Könyvekböl nagy szorgalmatossággal egybe szedettetet és irattatot ~tűl.
|
Kassán, 1753. Akademiai betűkkel. |
(2)+209p. |
Elékötve: Magyar Kronika... Kinek-is Három első Fő Részeit... elsőben irta néhai Nemzetes Pettő Gergely... A' Három utólsó Fő Részeivel... De leg-főképpen a' Magyarok Bibliotekajával... azon Kronikát terjesztette, szaporitotta, és a' Magyarok tanúságára ki-bocsátotta --. Kassán, 1738. Academiai bötűkkel. (2)+322 [recte 311]p. Hozzákötve: Spangár András: A' Magyar Kronikanak a' mellyet Elsőben meg-irt, s kibocsátott nemzetes Petthő Gergely 373. esztendőtűl fogva 1626. esztendeig [...] Azon Historiát continuálván ujonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff Kálnoki Samuel [...] Tovább való Terjesztése avagy Negyedik, Ötödik, és Hatodik Resze. Foglalván magában száz és hat esztendőt 1627. esztendőtűl fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott. -- jesuvita által. Cassan, 1734. Academiai betőkkel. (2)+169+(5)p. Pethő krónikája először 1660-ban látott napvilágot (lásd 111. tételünket). Művelődéstörténeti jelentőségét a kolligátum második darabja adja. Itt jelent meg először magyar nyelven Szent István király Intelmei, a szerző fordításában. Könyvtörténeti szempontból pedig a "Magyarok Bibliotekája" kiemelendő. Ebben Spangár Czvittinger Dávid latin nyelven napvilágot látott munkáját ültette át magyarra, felhasználva Szentiványi Márton írói lajstromát is. A mű rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy számos kiadást ért meg a XVIII. század folyamán. |
Díszesen aranyozott gerincű, XIX. századi félbőr-kötésben. |
Poss.: Glitzke Sándor tulajdonosi bélyegzőjével. |
|
|
|
|