|
| Amszterdam, 1719. |
Amerika és a környező óceánok nagyméretű rézmetszetes térképe, amely a Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa — a déli félgömbön pedig Ausztrália (Nouvelle Hollande) és Nyugat-Afrika — közé eső területet ábrázolja. Az Henri Abraham Chatelain által készített 4 lapból álló munka — amely a 7 kötetes (feltehetően Chatelain vagy a családja által összeállított), 1705 és 1720 között kiadott enciklopédikus mű, az Atlas Historique 6. részében jelent meg — térképészeti és grafikai téren egyaránt kiemelkedő alkotás. A lap kartográfiai alapjául Nicolas De Fer 1713-as térképe szolgált, de alkotója életképekkel illusztrálta, Nicholas Gueudeville francia földrajztudós leírásaival gazdagította, valamint melléktérképekkel egészítette ki azt. Darabunk az első olyan Európában közreadott geográfiai munka, amely megkérdőjelezi Kalifornia szigetként történő ábrázolását és — bár nem tért el ettől a verziótól — a sziget északi részét halványabb vonalakkal megrajzolva szemlélteti a bizonytalanságot. Készítője ezt a módszert használta Ausztrália — akkor még nagyrészt ismeretlen — partvonalának felvázolásánál is. A cím a térképmezőn kívül, a lap tetején olvasható, a kereten belül pedig — főként a még feltérképezetlen területeken elhelyezett vignettákon — Újvilágbeli állatok, növények, életképek, szokások és törzsi rituálék elevenednek meg előttünk. Az Atlanti- és a Csendes-óceánt a világot körülhajózó nagy felfedezők — többek között Kolumbusz, Vespucci, Magellán, Schouten, Drake, La Salle (kör alakú mellképeik a cím alatt középen láthatók) — útvonalai szelik át, amelyeket hajóik illusztrációja díszít. A lap szélén végigfutó szélességi és hosszúsági fokbeosztás mellett finoman kidolgozott, szinte életképszerű keretekben elhelyezett kisebb-nagyobb metszetek a gyarmatok kereskedelmének főbb termékeit (hódprém, tőkehal, cukor), a földrész nevezetes helyeit (a Jóreménység foka, a Mississippi és a La Plata torkolata, az acapulcói öböl, a Fűszer-szigetek, Panama) és városait (egyebek mellett Vera Cruzt, Havannát, Limát, Mexikóvárost és Rio de Janeiro-t) jelenítik meg. A XVIII. században divatos dekorációnak is számító gazdagon díszített kartográfiai munkán az őslakosok mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk. Megjeleníti a manióka őrlését, a bányászatot, a banánszüretet, a bálnavadászatot és egy azték piramis előtt bemutatott emberáldozatot is.
Mérete: 430 x 1445 (440 x 1465); 420 x 1435 (430 x 1445) mm. Enyhén restaurált, részben (2 laponként) összeállított példány. Kétablakos paszpartuban. |
|
|
| Schwartz, Seymour I. - Ehrenberg, Ralph E: The Mapping of America (New York, 1980. H. N. Abrams) 142. old. |
|
|
