144. árverés - 244. tétel
A Kossuth-emigráció érdekes dokumentuma.
|
Az Irányi Dániel párizsi lakásán 1866. XI. 24-én tartott gyűlés jegyzőkönyvének korabeli másolata.
Az 1866-os porosz-olasz-osztrák háború idején Csáky Tivadar gróf és Komáromy György — akik az 1861-es országgyűlésen a Határozati Párt képviselői voltak —, Firenzében megállapodtak Kossuth-tal, hogy Berlinben ők járnak el a volt kormányzó, és így a magyar emigráció nevében. Poroszországba utazásuk után azonban függetlenítették magukat Kossuth szándékaitól, és az ő tudta nélkül megegyeztek Bismarckkal a Klapka-légió felállításáról és beküldéséről Magyarországra. Csáky és Komáromy korábban azt terjesztették magukról, hogy Magyarországon egy olyan titkos szervezet áll mögöttük, amely a nemzetközi politikai viszonyok kedvező alakulása esetén képes fegyveres harc kirobbantására. Bismarcktól jelentős összeget vettek fel az állítólagos szervezkedésre, ugyanakkor - Kossuth határozott törekvésével ellentétben - nem kötöttek vele olyan szerződést, ami kizárta volna a tervezett magyar szabadságharc magára maradását.
A Klapka-légió kudarcát követően a magyar emigráció tekintélyes tagjai elhatárolódtak Csáky és Komáromy tevékenységétől, amelyről a háború idején Poroszországban tartózkodó magyar emigráns, Simonyi Ernő cikket is megjelentetett a Pester Lloydban. Csáky és Komáromy emiatt párbajra hívták ki Simonyit, aki viszont előbb elszámolást követelt tőlük. Simonyi, feltehetőleg azért, hogy védje magát Csákyékkal szemben, 1866. november 24-re franciaországi és olaszországi magyar emigránsokat hívott össze Irányi Dániel párizsi lakására. Az összegyűltek 10 pontban fogalmazták meg a Csákyval és Komáromyval szembeni vádakat, amelyeket jegyzőkönyvbe foglaltak. A jegyzőkönyvet a megbeszélésen jelen lévő Simonyi, Irányi, Türr István, Tanárky Gyula, Szarvady Frigyes és Horn Ede írta alá, de utólag csatlakozott hozzá Nemeskéri Kiss Miklós, Kubinyi Zsigmond, Ihász Dániel, Reinfeld Dénes, Földváry Károly és Szűcs Lajos is. A vádak a Kossuth által Poroszországba küldött Irányi vizsgálódásainak eredményén, valamint Simonyi értesülésein alapultak. (Kossuth 1867 elején az Olaszországból Magyarországra becsempészett "Negyvenkilencz" című lapban, majd iratainak halála után megjelent VI. és VII. kötetében leplezte le a Csáky-Komáromy-féle üzelmeket.) A leírást Dr. Farkas Katalin történész készítette.
A jegyzőkönyv Szarvady által Csákynak megküldött másolatát a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi. Példányunkat 1915-ben a szatmári illetőségű Szeles Béla küldte el Huszár Károly országgyűlési képviselőnek. |
|
|
|
|
|
