Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró "Keserű pohár" című versének kézirata

A Szózat jelentőségével vetekedő nemzeti ereklyénk minden valószínűség szerint első fogalmazása, a költő javításaival, "Vörösmarty" aláírással, egyben tudomásunk szerint az egyetlen fennmaradt autográf kéziratos példány. 2 levél, 3 beírt oldal. 1. A vers keletkezése A kéziratos vers alcíme: "H. L. szomorú játekból". Az alcím némileg megtévesztő: Vörösmarty valóban tervbe vette egy drámatrilógia írását Hunyady Lászlóról, de ennek csupán egy része készült el "Czillei és a Hunyadiak" címmel, bemutatója 1844. VI. 30-án volt. Ennek a drámának az első felvonásában hangzik el a Bordal: a költő Henrik felesége a király ágyasává lett, és Czillei lakomáján ő fájdalmát és vádjait keserű dalba önti. A kézirat alcíme utal arra, hogy Vörösmarty sokáig a "Hunyady László" címet akarta adni darabjának, többször így is hivatkozik rá levelezésében (az MTA őriz egy korabeli kéziratos másolatot, melyeken a költőtől származó javításokat találunk, többek között az alcímet is is átjavította "Bordal Czilley s a Hunyadiak szomorújátékból"-ra). A Bordal azonban nyomtatásban önálló versként már korábban, a Honderű 1843. Augusztus 26-i számában megjelent, itt is jelezve, hogy a készülő dráma betétdaláról van szó. A dráma kéziratában a dal helyén a következő utalást találjuk: "Ha férfi lelkedet sat.": Vörösmarty nem tartotta szükségesnek újból leírni a dalt, a másoló az utasítás szerint vagy egy másik, korábban keletkezett kézirat alapján, vagy éppen a Honderű említett száma alapján dolgozott. A keletkezés időpontja nem határozható meg pontosan: akkor íródott, amikor a költőben már megfogant a dráma terve (erre utal az alcím), de maga a dráma még nem készült el. A Honderű említett számának megjelenése szolgál terminus ante quem-ként a datálásban. Sokkal korábbi időpontot nem ésszerű feltételezni, hiszen nem valószínű, hogy a költő sokáig fiókban tartotta volna a már kész verset. 2. Az autográf szövege A vers öt nyolcsoros verszakból és négysoros refrénből áll. Minden sor nagybetűvel kezdődik, a refrént minden versszak után teljes szöveggel kiírja Vörösmarty, két ujjnyival beljebb kezdve a szöveget (az első refrénnél javítás jelzi, hogy rossz helyen kezdődött volna a visszatérő szakasz). Az első levél verso-ján custost találunk, a következő levél tetején az első sor (4. Versszak 5. Sor) áthúzva és föléírva a végleges forma. Kiolvasható az áthúzás alatt a korábbi verzió: "'S hír 's kéj 's még esdett örömed", ehhez illeszkedik az első levél végén az eredeti, később áthúzott custos ("'S hír 's kéj"). A 3. Verszak 3. Sorában javítást találunk: a költő az eredeti, jól kivehető "vészthozó"-t "vészterhes"-re javította. A 4. Verszak utáni refrén első sorából kifelejtette Vörösmarty a "meg" szót, ezt utólag pótolta (a javítás írásmódja eltér a kézirat írásképétől; az OszK-ban őrzött "Szózat"-autográfon is megfigyelhető, hogy a javításokat jól olvasható betűformákkal írta a javított forma fölé). Az ötödik versszak utáni refrén 2. Sorában a "nem" átjavítva "sem"-re. Jelen kézirat bizonyosan a vers első fogalmazása: erre utal a számos áthúzás, javítás és a nyomtatott formától jelentősen eltérő szövegváltozatok. Felsoroljuk a kéziratos forma és a két nyomtatott változat közötti jelentős eltéréseket. A Honderű-ben megjelent szöveg az "a" névelő és az "s" kötőszó előtt sehol sem hoz aposztrófot. Az alábbi felsorolás a jelentősebb eltéréseket veszi számba. 1. versszak 2. Sor: Honderű: "föltevéd" 3. sor: Honderű: "üdvességedet" Refrén 2 sor: Czillei: "örökre" 4. versszak 7. Sor: Honderű, Czillei: "'S remélni biztosabbakat" 3. Erkel kompozíciója Erkel Ferenc Bánk bán című operájának (bemutató: 1869. III. 9.) első felvonásában szerepel Petur bordalaként a költemény első versszaka. A vers mind formai, mind tartalmi tulajdonságai folytán igen alkalmasnak tűnt zenei adaptációra. Mint Erdélyi János írja méltatásában: "Ha én nagy gondolatú dalt akarok olvasni, ráfordítok a Keserű pohárra; … sem a Szózatot, sem a Fóti dalt nem lehet strophánként egy hangra énekelni, mert az eszmék menete változó, ellenben a Keserű pohár annyi külön gondolatok virágpohara, ugyancsak egy mindvégig, összekapcsolva Gondold meg és igyál: stb. igen szép refraine gyűrűivel, mint külön hangok az accordban, mélyebb és alább, hogy zenét alkossanak." (Pályák és pálmák. Bp., 1886. 190. Old.) Elképzelhető, hogy Vörösmarty énekes betétdalnak képzelte el a verset, és lehetséges, hogy Erkel a "Czillei és a Hunyadiak" bemutatójára készült a kompozícióval, ugyanis az OszK őrzi a vers legkorábbi megzenésítésének autográfját, amely a Bánk bánétól eltérő papírra íródott, olyanra, amilyet Erkel jóval korábban, 1840 körül használt. Az mindenesetre bizonyos, hogy Erkel az operából először ennek a résznek a megkomponálásával készült el. 4. Proveniencia A kéziratot Dr. Kovács Pál (1808-1886) hagyatékában őrizték, más Vörösmarty-emlékekkel együtt. Kovács Pál a korszak irodalmi és politikai életének kiemelkedő személyisége, igazi "márciusi ifjú" volt. Győr megye tiszti főorvosaként Győr városa kulturális életének fellendítése fűződik nevéhez: olvasókört, zeneegyletet hívott létre, magyar nyelvű színházat szervezett, és az első magyar nyelvű vidéki lap, a Hazánk szerkesztőjeként dolgozott. Ez utóbbi minőségében a "Fiatal Magyarország" eszméinek propagálásával nagyban hozzájárult a haladó ellenzéki politikai eszmék terjedéséhez, hiszen a lap közölt először számos Petőfi-verset, a Nemzeti dal is itt jelent meg először nyomtatásban a Landerer-féle szórólapforma után.