A magyar származású nyomdász (nevének jelentése "udvaronc") 1727. XII. 14-én alapította meg Törökország első olyan nyomdáját, mely török nyelven készített könyveket. 1504 és 1521 között működött ugyan egy nyomda, mely héber nyelvű könyveket készített, ennek megszűnése után a nyomdászatot azonban évszázadokra elfelejtették. Törökországban az iszlám vallástudósok többsége szentségtörésnek tartotta a könyvnyomtatást, úgy vélték, hogy a kéziratos másolást helyettesítő nyomtatás a gondolkodás romlásához és így a diákok ellustulásához vezet. Müteferrika érdeme a könyvnyomtatás, és ezzel a nyugati kultúra bevezetése az országba. Kolozsvárott született 1674-ben, fiatalon török fogságba esett, és felvette az iszlám hitet. Isztanbulba került, ahol műveltsége és kiváló török nyelvtudása segítségével az III. Ahmed szultán udvaránál kapott állást. A nagyvezír az ország nyugati kapcsolatainak ápolására és a török kultúra felemelésére követséget küldött Franciaországba. A visszatérő követek a nyugati művelődés törökországi terjesztésének hathatós eszközeként a könyvnyomtatás bevezetését szorgalmazták: a feladatra Müteferrikát jelölték ki, aki úttörő munkájával és technikai eredményeivel nemzetközi elismerést vívott ki. 1745-ben bekövetkezett haláláig 17 könyv (24 kötetben) készült nyomdájában: történelmi, földrajzi és tudományos művek, vallásos témájú szöveg továbbra sem kerülhetett kinyomtatásra. Halála után ismét szünetelt a könyvnyomtatás Törökországban egészen a XIX. századig. A könyvek többsége nem több, mint 500 példányban készült, mindegyikük nagy ritkaságnak számít. A damaszkuszi születésű Ibn Arabsah (1389-1450) gyermekkorában maga is átélte a város Timur Lenk seregei általi feldúlását: 1435-ben írott műve (címe magyarul: Timur Lenk története) a kor fontos dokumentuma. Az arab eredetit törökre fordította Huseyn Murteza Nazmi-zade (megh. 1722), az előszót Ibrahim Müteferrika írta. Poss.: Az első levélen Kós Károly autográf tulajdonosi bejegyzése 1939-es dátummal. Kós Károly 1917 és 1918 között Isztambulban volt ösztöndíjjal tanulmányúton, kiválóan elsajátította a nyelvet, és később is megmaradt érdeklődése a török kultúra iránt. Kopott, sérült keleti papírkötésben. Több levél vízfoltos, az első levél közepén kis szöveghiányt okozó sérülés. Az első két levél, valamint a címlap és az azt követő levél szövege aranyozott keretben. A címlap díszesen festve, aranyozva.