A kézzel beszámozott oldalakat tartalmazó sima füzet borítóján "Weöres Sándor, Csönge" felirat szerepel. A füzet levelei végig tintával, illetve ceruzával beírva a 42. lapig, a végétől ellentétesen visszafelé haladva 10 levélen keresztül. A rendkívüli jelentőségű, eddig kiadatlan szövegeket tartalmazó kéziratban vegyesen találunk verseket, rajzokat, prózát, tanulmányokat, aláíráspróbákat és futball-eredményeket rögzítő táblázatokat. Az alábbi részek különíthetők el: 1-6. levél: "Négy vallásos magyar költő.", alcím: "Balassa, Faludi, Berzsenyi, Ady". Öt fejezetből álló elemző tanulmány. 7. levél: "Kuumani. (A szakadatlanság tana.)" Próza. 8-10. levél: A Gur nép etnográfiai leírása és a birodalom történeti földrajza. 10-11. levél: a füzet későbbi részében olvasható, Új-Magyarországról, Tulipánföldről és Parvatiról szóló íráshoz kapcsolódó, a hódítók neveit is feltüntető térkép. 11. levél: A költő verseinek keletkezési sorrendjét állítja fel. Ugyanezekkel a versekkel kapcsolatban később, 14. és a 15. levélen más sorrendre emlékszik. 12-13. levél: "A tavasz csecsemő" című vers három változata, rajzokkal kísérve. 14-17. levél: Aláírás-próbálgatások: Weöres nemcsak Glatz Oszkár, Gerő János, hanem Castor, Klytaimnestra és Helena aláírását is próbálgatja. Majd a görög mitológia szereplőit sorolja, az oldal alját ornamensekkel díszítette. A 17. levél elülső oldalának tetején arab számok formáit próbálgatja, alatta 6 sor: "Az embernek legjobb barátja: önmaga. És a barátok sokszor gyötrőbbek, unalmasabbak, tűrhetetlenebbek, mint az ellenségek. Csak egyetlenegyszer lehetnék annyira egyedül, hogy önmagam társaságát is nélkülöznöm kellene." A következő oldalon a 21. levélig tartó fantasztikus "történelmi" visszatekintés kezdődik, mely a földi háborúkról, a világűr meghódításáról, Magyarország Duna-menti hegemóniájáról, majd Texas és Észak-Mexikó vidékén Új-Magyarország megalapításáról szól. A 2002-es magyar expedíció sikerének és a Parvati-i gyarmatosítás leírása után így zárja írását: "Balogh Pál, Hunnia honpolgárja, ki összezördült hazájával, az általa régebben fölfödözött és piros növényzetéről Tulipánföld-nek nevezett Ázsia-nagyságu földrészre vonul és ott megalapítja 2069-ben Uj-Székelyországot." A következő oldalon rövid prózai írás alatt verseinek címe olvasható. A 22. levélen verscímek felett két versszaknyi, a "Rongyszőnyeg" ihlette, annak ritmikáját idéző vers: "Cserebere csereberi csirriccsá / ping pang pong pung pirrettyá / kaszafasza faszakasza bubbombó / klimtam-klamtam limlomló. // Kurrami furrami kityikutyilá / slik-sluk hé hó bunkurrá / ukicsuki hé hó babkarró / sinlirrittyi suntyurró." A hátoldalon Vas megyei települések neveit sorolja fel. A 23. levél 4 sornyi prózát és rajzokat tartalmaz, a következő levélen a különböző korszakok eltérő paradigmáit vizsgálja az egyén és a törvény kapcsolatában. A 25. levél négysoros verset tartalmaz: "Vetkezik im a Nap / fönn a magasban. / Leplét a sürüre / ráveti lassan." A 26. levélen fejjel lefelé négysornyi töredék, áthúzva. 26-28. levél: településnevek listája, oszlopokba rendezve, hatonként aláhúzva. A 28. levél hátoldalán 5 szó, a fogalmának megfelelő írással leírva: "Spontán, Feketeség, Szilajság, Takarékosság, Gondosság". 29-30. levél: "A sötétségből szólok én" kezdetű vers két fogalmazásban. A két változat között több jelentős eltérés található. A 30. levél hátoldalán a 28. levélhez hasonlóan sajátos írásképű szavakkal töltötte meg a költő. 31-32. levél: Magyar és külföldi írókat és művészeket sorol fel országonkénti csoportosításban. A 32. levél hátoldalán két strófa, "A csöngei temető" kezdettel. 33-36. levél: Az "Őrültekháza" című vers vázlatai és végső verziója. A háromversszakos vers kialakulása betekintést enged Weöres kulisszái mögé: A legelső változat első versszaka: "Otromba, szürke tömb. Mint egy kolostor. / Tág vonalakban fölfelé mered. / A Nap kezében kilencágu ostor / s ő nézi a forró kisértetet." A végső változaté: "Otromba, szürke tömb. Rácsos kolostor. / Tág vonalakkal szeli az eget. / Ráhág a nyár: a Nap, miként a penge / hasít a légbe, szél sem integet." A 34. levélen 3 versszaknyi költemény, javításokkal, áthúzásokkal. A 37. levél üres, a 38. levélen fejjel lefelé olvasható "Az agg szeretet és az ifju Jóság" kezdetű, négy strófányi vers (a 3. versszak másfél soros). A 41. levélen a "Galagonya" ritmikáját idéző "Játékautó" című vers változatai: "Pá-pá, hipp-hopp, / nyargal a kicsi baba / nyargal a kicsi baba / magába. // Zúg a lég-ár, libben a baba haja, / nézi a jegenyefa / csodálva. // Kék hegyeken túl / van a mese-vár, / ottan várja a / gróf Szvetozár." A 42. levélen az "Ólomkatonák indulója" olvasható. A füzet hátramaradó részében a füzet végétől visszafelé halad az írás. Az 52. levélen két négysoros, az 51. levélen 7 háromsoros vers, az oldal aljára a költő ezt írta zárójelben: "Bárd Miki kézírása". Az 51-49. levélen verseit sorolja, illetve írást gyakorol, a 49-48. levélen két vers olvasható "A >>Kínok Könyvé<<-ből", utólag áthúzva. A 48-46. levélen futballmérkőzések eredményeit sorolja fel. A 46-45. levélen a "Galagonya" ritmikáját idéző két vers olvasható. A 44-43. levélen. "A borjádi határszélen" kezdetű, 13 négysoros versszakból álló vers, több versszaka áthúzva.
A mű címe
Weöres Sándor (1913-1989) költő, műfordító kéziratos füzete