Ortelius, Hieronymus -- Meyer, Martin: Ortelius redivivus et continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs-Empörungen / Historische Beschreibung / Darinnen enthalten Alles / was sich bey vorgenommenen Beläger- und Eroberungen der Stätte / Vestungen und Schlösser / dessgleichen in veranlassten Schlachten / und vorgelauffenen Scharmützeln / zwischen theils Christlichen Ungarischen Königen und dem Hochlöbl. Erz-Hauss Oesterreich / alss auff einer / und dem Türcken und dessen Anhang / auff der andern Seiten / In Ober- und Nider-Ungarn Wie auch Siebenbürgen / Von dem 1395. biss in das 1607. Jahr / und zwar biss nach glücklich wieder gestillter Botschkayschen Unruh / und dem darauff erfolgten längst verlangten Türckischen Friedens-Schluss / denckwürdig zugetragen... durch Hieronymum Ortelium... mit einer neuen Beschreibung Dessganzen Königreichs Ungarn... Mit einer Continuation, von dem 1607. biss an das 1665. Jahr vermehret. Durch Martin Meyern... I-II. rész [egybekötve].

Az első rész Hieronymus Oertel német történész először 1602 és 1604 között megjelent munkájának bővített, új kiadása. A mű a tizenötéves háború részletes leírása (a címlapon jelzett 1395-től terjedő mintegy kétszázéves időszak vázlatos bemutatása korábbi könyvek nyomán készült). Az 1591 és 1606 között zajló harcok a teljes magyar végvári vonalra és Erdélyre is kiterjedtek. A török hódítás kezdete óta először látszott komoly esély az oszmánok Európából való kiszorítására, így óriási nemzetközi érdeklődés kísérte a hadi eseményeket. Ennek köszönhetően számos mű látott napvilágot, de ezek közül Ortelius könyve kiemelkedik terjedelmével, pontosságával, így forrásértékével is. A Johann Sibmacher nürnbergi rézmetsző által készített lapokon a kor jelentős személyei (az uralkodó, erdélyi fejedelmek, magyar főurak, hadvezérek, török méltóságok) mellett minden jelentős végvár ábrázolása megtalálható. A Martin Meyer által írt második rész az 1607 és 1665 közötti időszak történetét tárgyalja. Megjelenésének időpontjára magyarázatot ad, hogy az 1663-1664-es évek eseményei ismét ráirányították a nemzetközi közvélemény figyelmét a magyar hadszíntérre. 1663 elején Köprülü Ahmed nagyvezír hatalmas sereggel Bécs ellen indult, és bár a székvárost nem sikerült elfoglalnia, jelentős sikereket ért el (az egyik legjelentősebb magyar erődítmény, Érsekújvár is török kézre került). A következő évben zajlott Zrínyi Miklós téli hadjárata, Új-Zrínyivár lerombolása, a szentgotthárdi csata, majd a vasvári béke megkötése. A kötethez tartozó metszetek nagy része Lucas Schnitzer munkája. A jelentős személyek és a harcokban szereplő végvárak mellett megtalálható a szentgotthárdi csata képe, egy kétosztatú lap Új-Zrínyivár alaprajzával és Zrínyi Péter horvátországi hadjáratát bemutató térképpel, valamint Pozsony nagyméretű, kihajtható látképe. A példányok nagy részébe a kiadó saját térképeit köttette bele (Szántai: Fürst 1/a.; 2.), kötetünk ezzel szemben ama néhány darab egyike, amelybe Wilhelm Serlin "Totius Regni Hungariae..." című lapja került bele. A nagyméretű (375 x 700 mm) térkép Frankfurtban készült 1665-ben, bal oldalán a magyar királyok és a török szultánok névsora, valamint a jelentősebb magyar várostromok dátumai olvashatók.