A magyar művelődés-, nyomdászat- és egyháztörténet mérföldkövének tekinthető, első teljes magyar bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia szinte teljes (a múlt őszi árverésünkön szerepelt, erősen körülvágott darabnál jóval épebb) példánya. Károlit ifjúkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése, gönci beiktatására készített Két könyvében (1563) már több szentírási részletet közölt saját fordításában. 1563-tól haláláig Göncön működött lelkészként A munkában legalább három segítőtársa volt, de az Újtestamentumot valószínűleg teljesen egyedül fordította. A Vizsolyi Biblia három, önálló címlappal és levélszámozással bíró részből áll. Az első címlap a teljes műre vonatkozik, hátlapján az első rész tartalomjegyzékével. Ez az Ószövetség első 28 könyvét öleli fel. A második címlap a második és harmadik részhez, a harmadik pedig csak az utolsóhoz tartozik. A szöveget terjedelmes magyarázó és utaló széljegyzetek kísérik. A Károli-féle fordítás többé-kevésbé átdolgozott kiadásai évszázadokon keresztül a legolvasottabb magyar könyvek közé tartoztak és a magyar nyelv alakulásában is igen jelentős szerepet játszottak. Erdős Károly a Károlyi emlékkönyvben (1940) közölt tanulmányában 293 teljes vagy részbeni kiadását ismerteti. A feltehetően lengyel származású Mantskovit Bálint (latinosan Valentinus Farinola) Bornemissza Péter műhelyében dolgozott, majd annak halála után Galgócra költözött a mester hátrahagyott készletével. Itt jelentős felszereléssel gyarapodott, és részben már megjelentek azok az új betűk, amelyekkel később a Bibliát nyomtatták. A kiadás fő támogatói kezdetben Mágocsy Gáspár és András voltak, majd haláluk után Rákóczi Zsigmond vált a vállalkozás fő patrónusává. Németországból hozattak betűket, Lengyelországból pedig a papírt. A nyomtatás 1590. július 20-án fejeződött be, vagyis másfél évet vett igénybe. Ehhez feltehetően négy sajtóra volt szükség, amellyel Vizsoly az akkori magyar műhelyek közül kimagaslik. A könyv terjedelme 603 ív, ez a XVI. század legnagyobb hazai nyomdászati teljesítménye. Példányszámát a szakirodalom 700-800-ra becsüli. 1592 elején Károlyi hagyatékában 20 biblia szerepelt. Bár viszonylag sok példánya maradt fenn napjainkig, népszerűsége és használtsága miatt ezek nagy része nagyon hiányos. Az RMNy szerint hazai közgyűjteményben jelenleg három teljes Vizsolyi Biblia található.