A zsidó vallást keresztény szempontból bíráló traktátus állítólagos szerzője a XI. században Toledoban élt Sámuel rabbi, aki áttérve a mohamedán hitre megtámadta korábbi hitsorsosait. Ezt fordította volna a spanyol domonkos, Alfonso Buenhombre latinra. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ez utóbbi a valódi szerző, aki 1340 körül írta meg Contra Judaeorum errores című hitvitázó iratát. Nyomtatásban először 1475-ben látott napvilágot. Mintegy 20 ősnyomtatvány-kiadása mellett a XVIII. századig még számos alkalommal megjelent. Ez cáfolatát adja a kötetünk címlapján szereplő és kissé hatásvadásznak tűnő állításnak, miszerint "a' 'Zidoktúl minden moddal titkoltatott hogy ki ne nyomtathassék, és az ő vakmerőségek meg-törésére világosságra ne juthasson". Magyar fordítójának nevét nem ismerjük. A szakirodalomban több helyen -- némi fogalomzavarról tanúskodva -- a középkori antiszemita irodalom egyik leghíresebb darabjaként emlegetik. Bár ez kissé anakronisztikusnak tűnik, az tény, hogy modern antiszemita írások forrásjegyzékeiben rendre felbukkan. Egyetlen magyar kiadása páratlanul ritka, tudomásunk szerint árverésen még nem szerepelt.