Különböző nemzetek (közöttük a magyar) lovas katonáit ábrázoló, gyönyörű metszetsorozat. A kiadvány első alkalommal 1577-ben jelent meg Kölnben Abraham de Bruyn kiadásában. Első változatában a gyűjtemény 52 számozott metszetet tartalmazott. Később a kiadványt újabb képekkel bővítve, a XVII. század első negyedéig többször is kiadták, mivel azonban a rézmetszetes címlap csupán a címet és a kiadó nevét tartalmazza, ezek megjelenésének időpontja és helye nem ismert. A bővítés során -- kikaparva vagy átírva a korábbi számokat -- a metszeteket újraszámozták. Mivel példányunk több metszetét háromszor is átszámozták, így bizonyos, hogy egy legalább harmadszor bővített kiadásból származik. A hasonló metszetgyűjtemények esetében pontosan meghatározható teljességről nem beszélhetünk. Az összeállításokat kiadója, tulajdonosa gyakran egyéni szempontjai szerint szerkesztette, bővítette vagy épp szűkítette. Így viszonylagos támpontot csupán a más példányokkal való összehasonlítás szolgáltathat. Kötetünket a müncheni nemzeti könyvtár, a párizsi Bibliotheque Nationale, és a londoni Royal Academia of Arts példányával hasonlítottuk össze. Az előbbi csupán 29 lovas metszetet tartalmaz, míg a két utóbbi az 52 metszetes kiadásból származik. Így példányunk jelentősen bővebb e nevezetes gyűjtemények darabjainál, a legutolsó metszet a 77-es számot viseli. A folyamatos sorszámok közül kötetünkben csupán a 46-49 számok hiányoznak. A metszetek nem pontosan azonos méretben és kompozíció szerint készültek. Közös jellemzőjük, hogy az ábrázolás címe latinul illetve németül is olvasható rajtuk. Egyes képekhez keretet is illesztettek, ezeket azonban külön, önálló lemezről nyomták, így az egyes példányokban gyakran ugyanazon képet más keret övez. A gyűjteményben négyféle keret váltakozik. A kötet kiemelkedő magyar vonatkozása, hogy két magyar lovas katona is helyet kapott benne. A 39-es számú díszesen felszerszámozott lovon, kezében kopjával nyargaló, pazar öltözetű nemest, míg a következő pajzzsal és kopjával felfegyverzett lovas közkatonát ábrázol. De hazai vonatkozásaik miatt kiemelendők a lengyel (41-45), valamint a török lovasok: Murat szultán, török főbíró, nagyvezír, janicsáraga, több különböző beosztású janicsárral, egy közelebbről meg nem nevezett török lovas, valamint egy deli. A jelentősebb európai nemzetek lovasai mellett külön érdekességnek számítanak az egzotikus népek harcosai: perzsa nemes, egyiptomi mamelukok, arab, mór, szkíta, parthus lovasok, dromedárról nyilazó mórok és ázsiai harcos, Narsinga fejedelme, végül egy indiai harci elefánt. További érdekessége a példányunknak, hogy egykori tulajdonosa album amicorumnak (németül Stammbuch) használta. Az elnevezés egy beíratlan könyvecskét takar, melyet az utazó, leggyakrabban külföldi egyetemekre, akadémiákra induló diák, már elindulása előtt megvásárol, hogy útja során összegyűjtse mindazok bejegyzését, akiket méltónak talál erre. Az összegyűjtött bejegyzéseket tartalmazó album tulajdonosának nagy becsben tartott kincse, tekintélyes kapcsolatainak bizonyítéka volt. A bejegyzéseknek többé-kevésbé állandó sémája volt: tartalmazta a bejegyző jelmondatát, majd következett a szöveg, általában idézet a klasszikus szerzőktől, a Bibliából, jelesebb reformátoroktól, később kortárs teológusok, filozófusok, költők mondatai. Gyakran -- főleg a XV. században -- tartalmazza a bejegyző címerét is. Ez a séma annyira elterjedt, hogy előfordulnak olyan nyomtatott könyvek is, melyben csupán ki kellett egészíteni az előre berajzolt címerpajzsot, és a tematikusan összeválogatott klasszikus idézeteket aláírni. Feltehetően ilyen célra készülhetett a kiadó Abraham de Bruyn címersémákat tartalmazó sorozata is, amelynek egyik metszetén neve mellett az 1578-as évszám olvasható. Ennek néhány darabját kötötték példányunkba a lovas metszetek után. A két sorozat együttesen jól megfelelt egy kiemelkedően reprezentatív album amicorum céljára. Ezt bizonyítja az is, hogy a müncheni példányban hasonlóan jártak el. Kötetünk egyik ilyen gyönyörűen kézzel kifestett metszetsémája alatt Ludovico de Leonstein 1602-ből származó bejegyzése olvasható. Ez az évszám az egyetlen támpont összeállításának időpontjára nézve. A művészi színvonalú, gyönyörű metszeteket tartalmazó mű a had- és viselettörténetnek egyaránt kiemelkedő alkotása. Példányunk becsét növeli, hogy a megvizsgált, nagy múltú gyűjteményekben őrzött daraboknál jóval bővebb, minden bizonytalanság ellenére szinte teljesnek tekinthető sorozat. A lovas metszetek méltó folytatását adják a címersémák, ezek egyik gyönyörűen kifestett darabja pedig valóban egyedivé avatja a kötetet.