A magyar művelődéstörténet különleges darabja, egyben a magyar nyomdászat- és könyvtörténet egy érdekes fejezetének páratlanul ritka emléke. A szerző és műve: Bethlen Farkas (1639--1679), korának kiemelkedő jelentőségű politikusa, Alsó-Fehér vármegye főispánja, 1678-tól Apafi fejedelem kancellárja volt. Megbízható források alapján írta meg monumentális vállalkozásában Erdély 1525 és 1609 közötti történetét. Már meg is állapodott Bosytz István kassai nyomdásszal a mű kinyomtatásáról, de korai halála miatt ez abbamaradt. A nyomda: Öccse, Bethlen Elek vette kezébe a kiadás ügyét. E célból Kolozsvárról hozott felszereléssel nyomdát hozott létre keresdi várkastélyában. Ez 1683 végén történt, a következő évben pedig már meg is kezdődött a Historia nyomtatása. E kiadvány mellett a nyomda további hét termékéről tud a szakirodalom, ezek ritkaságát jelzi, hogy négy unikális példány, hármat pedig csak említésből ismernek. A műhely vezetőjének, Székesi P. Mihálynak csak a neve maradt fenn néhány köteten, egyéb adat nem ismert róla. A nyomda működésének Thököly 1690-es betörése vetett véget. A nyomda készletét Segesvárra vitték, majd innen Kolozsvárra került vissza. A kiadvány: A Historia 1684-ben megkezdett nyomtatása az 1690-es betöréskor félbeszakadt. A mű a 832. oldalig készült el (természetesen a címlap még nem). A félkész darabok egy részét befalazták a kastély pincéjében, ezek a vizes helyen tönkrementek. A többit a nyomdával együtt Segesvárra vitték. E példányokból a Bethlen család tagjai sokat elajándékozgattak, a maradék a Rákóczi-szabadságharc idején hadizsákmány lett, egy része elpusztult. Utóéletéhez tartozik, hogy mintegy 80 évvel később a német Gottfried Schwarz a sziléziai Lemgóban nyomtatott hozzá címlapot, és egy 12 levél terjedelmű előszót (RMK III/XVIII 3585). Viszontagságos sorsa ellenére a műből közgyűjteményeinkben több példányt őriznek, de kereskedelmi forgalomban szinte soha nem bukkan fel, árverésen pedig utoljára majd' fél évszázada szerepelt. A Historia másodszor -- Benkő Józsefnek köszönhetően immár teljes szöveggel -- 1782 és 1796 között jelent meg, Szebenben. Magyar nyelvű kiadása most folyik. A példány: Darabunk két levelét, valamint utolsó mintegy negyedét kézírással pótolták. A szöveg a 645. oldalig követi a nyomtatottét, onnan egy új kéz írásával folytatódik. Az első kötéstáblán található könyvjegy és a fölötte álló, díszes, rézmetszetű címer tanúsága szerint Batthyány Károly herceg könyvtárát gazdagította. Ő a család egyik jeles tagja volt. Harcolt a törökök, majd a franciák ellen. Később a hadsereg főparancsnoka, majd a későbbi II. József és II. Lipót nevelője lett. 1764-ben birodalmi hercegi rangot kapott.