A "Hora és Kloska" című írás "A magyar nemzet története regényes rajzokban" című munkában jelent meg, a kézirat csupán a szöveg első néhány bekezdését tartalmazza. A második darab a neves debreceni professzornak, Hatvani Istvánnak emléket állító, "A magyar Faust" című elbeszélés öt bekezdése. A harmadik, kétoldalas töredék a "Szeretve mind a vérpadig" XIV., "A végzetes golyó" címet viselő fejezetéből származik. A lapon néhány javítással és beszúrással, nyomtatásban a javított változat látott napvilágot. Az utolsó lapon olvasható, anekdotát is magában foglaló elbeszélésrészlet szereplői "Olympia, Skribinszky tábornok" és a "Kis Dudu" nevű öleb. Megjelenésének nem találtuk nyomát. 4 levél, 5 beírt oldal. Hozzá: Feszty Masa festő két levele Fridrich Jánosnak "Kedves jó Fényképész Úr és kedves colléga", illetve "Kedves Fényképész úr" megszólítással. A Jókai-kéziratokat tartalmazó lapokat Feszty Masa küldte Fridrich János fényképész számára. A "Hora és Kloska" című kéziratot egy nagyobb papírlapra ragasztotta, az így létrejött keretre pedig Fridrichet köszöntő és az autográfot hitelesítő sorai kerültek. Kelt: Szegvár, 1933. 03. 18. A kísérőlevélben Feszty Masa szabadkozik, hogy előzetes megbeszélésük után mégsem ment el a fényképészhez, ugyanis betegsége akadályozta ebben. Mihamarabbi találkozásukig és a megígért rajz elkészültéig küldi "ezt a Jókai-kézírást". Az utóiratban hozzáfűzi: "Most hallom, hogy gyermekei is vannak. -- Azok számára is küldök egyet-egyet, hogy... emlékül eltegyék." Feszty Masa másik levele valamivel később keletkezhetett, ebben egy őt ábrázoló, már elkészült fotográfiával kapcsolatban írja le észrevételeit. 4 levél, 5 beírt oldal, keltezés nélkül.