A német szerző korának sokoldalú tudósa volt, de emellett remek üzleti érzékkel megáldott kiadóként is működött. A kor eseményeivel foglalkozó számos mű mellett több újságszerűen megjelenő kiadványa is ismert. Kiemelt figyelmet fordított a harmincéves háborúra, így e mű első kötetének gerincét is annak leírása adja, kiegészítve az azóta történt eseményekkel, egészen 1680-ig. Ez a darab annak folytatása, az 1681 és 1690 között történteket dolgozza fel. Minden évben kiadta az előző esztendőre vonatkozó kötetet, önálló címlappal. Ezek havi bontásban írják le a történteket, városokról, természeti jelenségekről, csatákról és jelentős személyekről készült metszetekkel téve érdekesebbé és ezzel eladhatóbbá a füzeteket. Több évhez tartozik még külön címlappal egy-egy, az adott évhez köthető fontosabb, általában harci cselekmény bemutatása, amely Happel szerint önálló kiadványt is megért. Ilyen például 1683-ban Bécs ostromának leírása egy császári tiszt által, vagy egy 1688-as beszámoló Sziám új királyának koronázásáról. Tekintettel arra, hogy ez az időszak a török elleni harcok miatt magyar szempontból is nagyon fontos volt, a hazai hadszíntér harcai tág teret kapnak az egyes darabokban. Számos magyar vonatkozású metszet is található a kötetben, így 1682-ben Thököly Imre mellképe; 1684-ben (lapszámozáson belüli, rendkívül bájos fametszeteken) Visegrád, Vác és Pest-Buda látképei; 1685-ben az eszéki híd felégetése és Érsekújvár ostroma (ez utóbbi nagyon sérült); 1686-ban Munkács várának kétosztatú képe; 1687-ben a nagyharsányi csata, Eger visszavétele és I. József magyar királlyá koronázása; 1688-ban Nándorfehérvár visszavétele; 1689-ben pedig I. Lipót és I. József mellképe található. A gyűjtőkötet kétszínnyomású címlapot kapott. A szerző 1690-ben bekövetkezett halála után ismeretlen szerzőtől még a XVIII. század elején is jelentek meg folytatásai, azonos címmel. Teljességéről szinte lehetetlen pontos képet kapni. A német nemzeti bibliográfiában így is, valamint az egyes részek önálló tételekként is szerepelnek, de ez sem ad biztos támpontot. Példányunk az ott leírtak alapján néhány évnél hiányt, máshol többletet mutat mellékletekben. Eszerint az 1681-es, 1682-es és 1689-es részből 1-1, az 1685-ösből 3 metszet hiányzik, ezzel szemben az 1686-os részben 2, az 1687-esben pedig 3 többlet van. Szalai Béla közlése nyomán annyi bizonyos, hogy az 1684-es részből egy Buda-látkép hiányzik.