Imagines constellationum australium / Imagines constellationum borealium

A mű címe
Imagines constellationum australium / Imagines constellationum borealium
1541 Bázel,
angol szoveg
Rare northern and southern woodcut planispheres by Joannes Honterus. The two separate sheets were published in the 1541, Basel edition of „Claudii Ptolemaei Pelusiensis Alexandrini Omnia, quae extant, opera, Geographia excepta…”. The depiction is based on the first printed celestial chart by Albrecht Dürer issued in 1515 (who created it following the astronomical instructions of Johannes Stabius and Conrad Heinfogel) and represents the 48 Ptolemaic constellation figures as well as a new one: Caput Meduse. The version of Honterus is one of the earliest accurate celestial map, which as opposed to Dürer has been drawn from a geocentric viewpoint. The northern and the southern part are divided at the ecliptic, where the constellation of the 12 zodiacs appears and marked the equatorial coordinate system for the first time. Due to the lack of the astronomical charting of that time the southern hemisphere displays less stars and shapes (the area of the south equatorial pole is totally empty because it was not visible from that region which the ancient astronomers could reach), but the artist added the astrological signs along the edge of this part as well.
Fine, clear copies.
Dimensions: 270 x 270 (310 x 365) mm.

Auction 145 / 165.
Starting price: HUF 550 000
Hammer price: HUF 1 800 000
Bookmark this

A déli és az északi égbolt fametszetes, Joannes Honterus által készített, kör alakú csillagtérképe. A két különálló lapot a "Claudii Ptolemaei Pelusiensis Alexandrini Omnia, quae extant, opera, Geographia excepta…" című műben adták közre. A lapok Albrecht Dürer 1515-ben megjelent (Johannes Stabius és Conrad Heinfogel csillagászok útmutatásai segítségével ábrázolt) fametszete alapján készültek, aki a 48 ptolemaioszi konstelláció mellett a korabeli csillagászati ismereteket felhasználva újabb csillagképet is ábrázolt: a Caput Meduse-t. Honterus műve egyike a legkorábbi — Dürerrel ellentétben — geocentrikus nézőpontból készített csillagtérképeknek. Az északi és a déli égboltot az ekliptika osztja ketté, amelyen a 12 állatövi jegy is megjelenik, és alkotója — az ilyen típusú térképek esetében első alkalommal — jelezte rajta az Egyenlítő, a Rák- és Baktérítő, illetve a sarkkörök helyzetét is. A déli félteke csillagászati feltérképezésének hiányából adódóan ott sokkal kevesebb csillagkép látható (a sarkköri rész teljesen üres, mivel az ókori asztronómusok által elért területekről az nem volt látható), de a művész itt is feltüntette az állatövi jegyeket, hogy a hiányosságokat elfedje kissé.
Mérete: 270 x 270 (310 x 365) mm. Hibátlan, tiszta példányok. Paszpartuban.