Erdély országának Három Könyvekre osztatott törvényes könyve. Melly approbata, compilata constitutiokbol, és novellaris articulusokbol áll. Mostan újabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott

[16] + 444 + [2]p.; [8] + 188p.; 137 + 96p.; [8] + 94 + [6]p.

Ugyanebben az évben teljesen eltérő kollációval is megjelent. A címmel ellentétben négy könyvből áll, a negyedik címe „Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania”. Az első, második és negyedik résznek önálló belső címlapja van. Magyar, latin.

A II. Rákóczi György által elkészíttetetett Approbatae constitutiones gyűjtemény az 1653. évi országgyűlésig megalkotott erdélyi törvényeket tartalmazza. Az erdélyi fejedelemség önálló törvényhozásának eredményei jelen munkában találhatók. A magyarországitól elkülönült jogalkotási folyamat az ország szétszakadásával és Erdély önálló állammá válásával kezdődött meg. Az Apafi Mihály szándékából felállított bizottság által elkészített gyűjteményt az 1669. évi január 25-én megnyílt gyulafehérvári országgyűlés elfogadta. A fejedelem ezt a gyűjteményt a "Compilatae Constitutiones Regni Transilvaniae et partium Hunagariae eidem annexarum", azaz "Erdélyországnak és Magyarország ahhoz kapcsolt részeinek összegyűjtött végzeményei" címen megerősítette. Az 1691-es Diploma Leopoldinum, azaz I. Lipót törvénye nem csak Werbőczy Hármaskönyvének a hatályosságát ismerte el, hanem a két erdélyi törvénykönyvét is. Az Approbáták és a Compiláták után született meg 1744-ben a "Novellaris Articulusok", amely a harmadik könyve az erdélyi törvényhozásnak. Ezek az "Újabb törvénycikkelyek" eszmeiségükben már közelebb álltak a korabeli magyarországi törvényhozáshoz.

Az első kötet 1. és 5. levelei amatőr módon javítva. Az 5. és 6. levélen possessori pecsét.

Modern félvászon kötésben. Címlapja piszkos, kis hiánnyal.