Az agy fejlődése magasabb rangú gerinczesek- és emberi ébrényeken tett vizsgálatok nyomán. [konvolut, 8 mű]

(65 ábrával 7 kőnyomatú táblával.) V + 7-224 p. + 7 tónusos lith. t.  A központi idegrendszer átalakulása velőcsővé. Az öt agyhólyag fejlődése. A tobozmirigy fejlődése. A táblákon emberi, nyúl, tyúk, marha ébrény (embrió) metszetei.

Hozzákötve:

II. Dr. Thanhoffer Lajos – Adatok a szem porczhártyája szövet- és élettanához. 12 színes táblával. Budapest, 1875, MTA [Athenaeum] [2] + 48 p. + 12 lith. t. A táblákon béka, kakukk, fürj, tengeri malac cornea szövetének pokolkővel és konyhasóval impregnált metszetei.

III. Dr. Margó Tivadar – A puhányok izomrostjairól. Adalék az izomszövet öszhasonlító alkat- és fejlődéstanához. Egy táblával. Pesten, 1861, Emich Gusztáv. 22 p. + 1 lith. t. Egy levél picit sérült. A táblán tavikagyló, lábasfejű és biga-félék izomrostjainak összehasonlítása.

IV. Dr. Margó Tivadar – Az izomidegek végződéseiről. Két táblával. Pest, 1862, Eggenberger Ferdinánd, [Emich Gusztáv] 24 p. + 2 lith. t. A tanulmány fő kérdése: a harántcsíkú izomállomány izgatható-e?

V. Parlatore Fülöp. Emlékbeszéd, melyet írt s a MTA 1878. június 16-ki közülésén fölolvasott Dr. Haynald Lajos kalocsai érsek. Budapest, 1879, MTA [Athenaeum] 42 p. Filippo Parlatore (1816 –1877) olasz botanikus, a 11ezer darabos Flora Italiana összegyűjtője és kiadója.

VI. Jendrássik Jenő – A M. K. Tudományegyetem élettani intézetének leírása. Tíz táblával. Budapest, 1877, MTA [Athenaeum] 48 p. + 10 lith. t. (2 kihajt.) Építészettörténeti tanulmány alaprajzokkal, metszetekkel. Az épület ma is az Üllői út 26. szám alatt van.

VII. Than Károly – A vegyelemek paránysúlyáról. Pesten, 1864, Eggenberger Ferdinánd, [Emich Gusztáv] 12 p. Fémek és nem fémek, vegyületek fajsúlya, térfogati arányai, képletei.

VIII. Than Károly – A M. Kir. Egyetem vegytani intézetének leírása. Budapest, 1871, MTA [Athenaeum] 17 + [4] p. + 5 lith. t. Címlap nélkül! Építészettörténeti tanulmány alaprajzokkal, metszetekkel. A Magyar Királyi Egyetem Élettani Intézetének központját Szkalnitzky Antal tervezte, az építőmester Wagner János volt. Az épület ma az ELTE BTK.

A kor legnagyobb tudósainak kiváló tanulmányaiból – amelyek a MTA évkönyveiben jelentek meg – egyedileg összeállított kötet. Korabeli félvászon kötésben, a gerincen aranyozott címmel. A levelek és a táblák is rozsdapöttyösek.  Az előzéken tintás tartalomjegyzék, a címlapon poss. beírás. Kivételes gyűjtemény.