A katholikusok autonomiájáról

Különlenyomat a Budapest Szemléből. [2] + 206p. 

Az Erdélyi Római Katolikus Státus létjogosultságát az impériumváltás után több román szerző is megkérdőjelezi, ami utóbb alapul szolgál a sok évszázados intézmény felszámolására. Gyakori hivatkozási alap számukra két dualizmus kori magyar szerző írása; Csorba Ferenc 1891-es Az erdélyi katholikus autonómiáról című cikke, valamint Forster Gyula A Katolikus autonómiáról című több részben megjelent 1897-es nagy tanulmánya, melynek jelen kötet a különlenyomata. Forster a főkegyúri jog gyakorlásának és az egyházi vagyon Státus általi kezelésének problémájával. Figyelembe kell vennünk, hogy az egyházpolitikai viták épp csak lezárultak. Másfelől a II. Országos Autonómia Kongresszus idején járunk, amikor egy – az egész országra kiterjedő – katolikus autonómia-szervezet létrehozásán dolgoznak, amely a tervek szerint Erdélyt is magában foglalja. (Sarnyai Csaba Máté: Viták az Erdélyi Római Katolikus Státus eredetéről. Egyháztörténeti szemle 24. évf. 4. sz./2023.)

Az elülső borító versoján Szalatnai és Weichner könyvkötészetének vignettája.

Kiadói egészvászon kötésben, körül márványozozz lapélekkel. Nagyon jó példány. Ritka.