Örkény István autográf képeslapja Lestyán Sándornak

Örkény István (1912–1979) humora finoman csillan meg a Lestyán Sándor (1896–1956) író, újságíró, műfordítónak írt címzésben: „Lestyán Sándor elvtárs, író, írók patrónusa”, valamint üzenetének tartalma és a lapon szereplő fotó közti összefüggésben: „Kedves Sándor és Margit! Így siratom a szigligeti szép napokat! Ölelés és üdvözlet Örkény Istvántól.” A képeslap fotója ugyanis egy babakocsiban álló kislányt ábrázol, ahogy vidáman nevet bele a világba. A lapon nincs datálás, a postai bélyegző elmosódott, így az életútakból következtetve 1945–1956 közé tehetjük a keletkezését.

A levél címzettje teszi még különlegesebbé Örkény autográf levelét, felszínre hozva egyrészt Örkény a Budapest folyóiratnál végzett kevésbé közismert munkásságát, másrészt a mára kissé elfeledett Lestyán Sándort és életművének - mai szemmel nézve - központi elemét, a budapesti krónikást.
Lestyán Nagykárolyban született Lichtschein Sándor néven, egy királyi főmérnök fiaként. A két világháború közötti Budapest egyik legnépszerűbb és legextravagánsabb újságírója lett. Gaál Franciska színésznő férjeként a pesti bohémvilág központi alakja volt. Kalandos riportútjai mellett sorra írta könnyed kalandregényeit, ám amikor a zsidótörvények miatt eltiltották a sajtótól, a várostörténet és a művelődéstörténet felé fordult. Ekkor születtek meg máig alapvető monográfiái József nádorról és a régi Pest-Budáról. A háború után a főváros szellemi újjáépítésének kulcsfigurájává vált: bábáskodott a „Budapest” Irodalmi Intézet megszervezésénél, és elindította a korszak nívós Budapest folyóiratát. Szerkesztőként olyan kiválóságokat és barátokat nyert meg, mint Márai Sándor vagy Örkény István, miközben Az ismeretlen Táncsics című művével a várostörténet-írás új, tudományos hagyományait alapozta meg. Személyisége a háború után is bohémszívű maradt: Szigligeten szerzett parasztházának teraszán gyakori vendég volt Márai és Örkény István is. A politikai fordulat után, 1949-ben budai lakásából az Astoria szállóba költözött; itt ismerkedett meg a levélben is Örkény által megnevezett Rátonyi Margittal, aki élete végéig hű társa maradt. Bár intézményeit felszámolták, Lestyán halála percéig fáradhatatlanul írt. (Buza Péter (szerk.): Az ismeretlen Lestyán - Budapest könyvek. Budapest, 2009)

Színes képeslap, bélyeggel és postai bélyegzővel. Remek állapotban.