Mellyek kivált-képpen a Fejedelemségre tartoznak. Mellyeket uijonnan Déákból Magyarrá forditott Laskai Janos; Bártfa, 1641. Klösz Jakab. [14] + 488p. Tartalmilag is fontos mű, páratlanul becses korabeli kötésben! Laskai János (1605?- 1657 után?) református püspök, majd Bethlen István udvarához tartozó költő, teológus, többszörös portai követ. Leideni tanulóévei alatt ismerkedett meg Justus Lipsius (1547 - 1606) holland jogfilozófus, korszakának legjelentősebb filológusának munkásságával. Laskai több Lipsius könyvet is fordított, jelen kötetünk a Politicorum sive civilis doctrine libris sex (Leiden, 1589) című munkáját teljes egészében ültette át magyar nyelvre. Ez a mű tekinthető Lipsius fő művének, amely hosszú ideig befolyásolta az európai politikai gondolkodást. A könyv egyaránt szólt az elméleti gondolkodóknak és a politikát csinálóknak, nagy hangsúlyt fektet a mindenkori politikai vezető ideális portréjának felrajzolására. A könyvet Laskai Madarasz Györgynek, eperjesi kereskedőnek, I. Rákoczi György bizalmasának ajánlotta. A fordítás nagy hatással volt az erdélyi és a magyar társadalomra, politikai közéletre. Egykorú olajbogyó színű, dúsan aranyozott, legyeződíszes maroquin-kötésben! A táblákon középütt aranyozott szirmokra osztott virágmotívum, melyek meghosszabbításában kis vasakkal (petits fers) létrehozott aranyozás. Térkitöltésül a palmettához alul-felül hegyes díszítőelem illeszkedik. A sarkokon a középdísszel megegyező szirmokból kialakított negyedkörök. A táblák többszörös, kis vasakkal, illetve görgővel kialakított aranyozott keretben. A gerinc bordázott; a négy rekeszben görgődíszes aranyozás rombusz alakú aranyozott mintát övez. A lapszélek aranyozottak, de a szokásos vésett díszítés nélkül. A legyeződíszes kötések tipikusan „udvari kötések”: nem az olvasóközönség számára előállított tartós és olcsó kötések, hanem a mecénások (a királyok, királyok feleségei mellett az uralkodó környezetében élő előkelők, nagyon gyakran főúri hölgyek) számára készültek. Ezek a kötések anyagukban éppúgy, mint az anyag feldolgozásában és díszítésében méltó részei a barokk élet káprázatos pompájának. Hazánkban, pontosabban Erdélyben, egyedülálló módon Kolozsvárott, a francia barokk pompát kedvelő Apafi Mihály, illetve a fejedelemasszony udvari kötészetének munkái között találunk példákat eme kötéstípusra, az 1673-as évvel kezdődően. Kötésünk a munka megjelenési ideje, a stílusjegyek, illetve könyvkötővasak összehasonlítása alapján valószínűleg nem magyar, hanem francia vagy németalföldi munka. Legnagyobb sajnálatunkra a könyvben a kötést megrendelő luxuskedvelő magyar főúr személyére nem utal semmiféle possessori bejegyzés. Kereskedelmi forgalomban ezideig - leszámítva a szórványosan felbukkanó házasított (remboîtage) könyveket - nem találkoztunk sem legyeződíszes magyar nyelvű RMNY tétellel, sem pedig a mű másik példányával. Tételünk árverezése tehát mindenképpen antikvár szenzáció! A gerincen alul-felül alig észrevehető professzionális javítás, a kötés aranyozása kissé megkopott. A belívek figyelemre métóan tiszták és frissek. Prov.: „Kassai Királyi Akadémia Könyvtára” feliratú XIX. századi gumibélyegző lenyomatával a címlap versóján, illetve az utolsó levélen. RMNy 1867; Benkő 349 (1640); Simon–Szabó 144 Contemporary olive green, richly gilt and decorated morocco binding. Barely noticeable professional restoration to the spine, the gilt on the binding is slightly worn. The inner curves are remarkably clean.