... ennek kedig az ő fiaról az Ihesvs Christvsrol, es az mi öröcseguncnec peczetiről az szent lelekről. [6] + 193 + [2]fol.

Pozsonyban, a 17. század közepén készült fatáblás, vöröses-barna vaknyomásos bőrkötésben. Az elő- és hát­tábla díszítése megegyezik. 

Dávid Ferenc a magyar reformáció egyik legeredetibb és legradikálisabb alakja, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke, jelen prédikácó gyűjteménye a magyar teológiai irodalom és az unitárius hitvallás egyik mérföldköve, nem csupán egyházi beszédek gyűjteménye, hanem az unitárius teológia rendszerezett kifejtése.A mű megjelenése (1569) a gyulafehérvári hitvita évére esik, ahol Dávid Ferenc és Méliusz Juhász Péter (a reformátusok vezére) csaptak össze. Ez az időszak az erdélyi vallásszabadság virágkora: A szerző János Zsigmond fejedelem támogatását élvezte, aki maga is unitárius hitre tért, így könyv a fejedelmi nyomdában készült, ami jelzi politikai súlyát is. A műnemcsak teológiai szakmunka, hanem a magyar gondolkodástörténet egyik alapköve. Dávid Ferenc ebben fektette le azt a racionalista, bibliai alapokon nyugvó istenképet, amely évszázadokon át meghatározta az unitárius közösség identitását.

A táblák szélén négy, feliratos, képecskékkel metszett görget fut körbe: 173 × 13 mm: SALVATOR, a Megváltó Krisztus glóriával és országalmával („Salva”) – DÁVID, zsidó király koronával, kezében lanttal („Davit” [!]) – PÁL apostol karddal („Pavlv”) – JÁNOS kereszttel („Ioha”).

Ez a görgető a 16. század jellegzetes képviselője, a második keretben látható virágos-indás görgető azonban már 17. századi. A nagyméretű középmező négy sarkába egy-egy stilizált virágminta került, közepébe pedig egy babérkoszorúval övezett, 60 mm átmérőjű, kör alakú lemez az osztrák birodalmi címerrel, körülötte a tartományi címerekkel. A gerinc díszítetlen, restaurált, a könyvet újrafűzték.  A táblák két pár zöld selyemszalaggal köthetök össze. Metszése aranyozott. Ez. a kötés feltehetően a könyvnek már a második kötése.

Analógiák: két kalendárium datált kötését ismerjük ugyanebböl a könyvkötö mühelybốl, 1647-böl és 1664-böl az. MTA Könyvtárából (RM 1 8° 142 = RMK 1 788 = RMNy 2136 és RM 18° 143 = RMK 1 1008). Ezek a fenti kötést is datáljäk. Az. RM 1 8° 142 elözéklapjára a Könyv bekötésére vonatkozó utasitás van bejegyezve: „Litterae Thecae incusae P.O.R.C.H.", azaz. Pro Officina Rationaria Camerae Hungaricae kezdőbetűit ütötték bele a kötésbe. Az RM I 8° 143 jelzetű, 1664-es kalendárium kötésének előtábláján is megtalálhatók a P.O.R.C.H. kezdőbetűk. A magyar kormányhivatalok Pozsonyban működtek; a Magyar Kamarát Pozsonyi Kamarának is nevezték. Az Officina Rationaria, azaz a Számvevőhivatal részére készült kötés azt bizonyítja, hogy ezek a kötések – a fentivel együtt – Pozsonyban készültek a 17. század közepén.

A magyar használat a nyomtatvány magyar nyelve folytán magától értetődő, a kézírásos bejegyzések pedig szinte folyamatosan tájékoztatnak a magyar tulajdonosokról, bár talán éppen a legkorábbit kitörölték. A további bejegyzések:Ex libris Benedicti Czukasi Ince mp. (áthúzva); Liber Ioannis Barla de Homorod-Almás Anno 1678 mp. (feltehetően ő készíttette a kötést); Georgii Kökösi Anno 1765;

Post Gregorii Kozma mp. 1800. A könyv végén a nyomdász felsorolja a szövegben előfordult, javítandó hibákat. E levélpár csaknem három üres oldalán kézírásos, magyar nyelvű, a könyv tartalmához illeszkedő teológiai fejtegetés – talán istentiszteletre készített beszéd – olvasható. A szöveget még azelőtt írták e lapokra, hogy a könyv ebbe a kötésbe került volna, mivel az újrakötés alkalmával körbevágták a könyvtestet, s egy parányit csonkultak a beírt szöveg szélei.

(Új Magyar Athenas. Válogatás az Alexandra Antikvárium kincseiből. [Budapest], Alexandra Antikvárium, 2008., p. 98.)

VÉDETT.

RMNY 269., RMK I/74.