A kötetben szereplő versek többségét Petőfi 1846 tavaszán Szalkszentmártonban írta, ahol szülei fogadót és mészárszéket béreltek. A költő ide vonult vissza szerelmi csalódásai után. A János vitéz által hozott elismerést, a kezdeti sikereket követően Petőfi kereste költői identitását. Ezt az időszakot nevezi az irodalomtörténetírás a költő válságkorszakának.