A szerző angol követségi titkár volt a török udvarnál, így munkája saját megfigyeléseken és megbízható forrásokon alapul. A mű első része a kor Törökországának politikai, kulturális és vallási viszonyairól ad hű képet, a második pedig az oszmán birodalom történetét tárgyalja 1663-ig Giovanni Sagredo velencei államférfi, történetíró leírása nyomán. Az utóbbit díszítő rézmetszeteken neves személyek, látképek és fontos események láthatók. A történeti részben a török-magyar háborúk részletes ismertetése található, több jelentős eseményt rézmetszeten is megörökítve (a csecsemő János Zsigmond látogatása 1541-ben a szultán Buda melletti táborában, György barát meggyilkolása 1551-ben, Zrínyi Miklós szigetvári kirohanása 1566-ban...). A magyar irodalomtörténet szempontjából érdekes adalék Király György megállapítása, mely szerint Mikes Kelemen húsz levele Ricaut könyvének francia kivonatán alapul. A mű 1666-ban látott napvilágot angol nyelven, majd ezt követte francia és holland kiadás is. Németül ekkor jelent meg először. 1700-ban más kiadónál folytatása is született. Apponyi gyűjteményében csak a francia nyelvű kiadás volt fellelhető.