Első kiadás. Laskai Osvát (1450k-1511) ferences szerzetes, 1497-ben lett a magyarországi rendtartomány főnöke. Ebben a tisztségében került kapcsolatba az első mai értelemben vett németországi kiadóval, a hagenaui Johann Rynmannal. Egy kivételével összes műve az ő kiadásában jelent meg. Nagyon valószínű, hogy Laskai hívta fel a kiadó figyelmét mestere, Temesvári Pelbárt munkáira is. Mindketten Rynmannak köszönhetően lettek hosszú ideig a külföldön legtöbbet kiadott hazai szerzők. Laskai bár érdekesebb és eredetibb író Temesvárinál, mégsem lett olyan népszerű. Míg Pelbárt műveit inkább az egyszerű papok és szerzetesek használták, Osvát írásai a teológiailag képzettebb olvasókhoz szóltak. Személyét -- Pelbárt tanítványaként és Rosariumának befejezőjeként -- a szakirodalom évszázadokon át összemosta rendtársával. A "Biga salutis" (Üdvösség szekere) című prédikációgyűjtemény az egyházi ünnepköröknek megfelelően három részre oszlik. A "Sermones dominicales" 124 beszéde az ünnepeken kívüli prédikációs napokra szól.