A magyar mezőgazdasági irodalom egyik legjelentősebb műve. Szerzője német származású (a közhiedelemmel ellentétben nem szlovák, bár a nyelvet beszélte) evangélikus lelkész volt. Jelentős pedagógiai munkássága mellett sokat fáradozott a magyar mezőgazdaság fellendítéséért és modernizálásáért, a parasztság felemeléséért. E kötet tekinthető legjelentősebb művének. Magyarul két évvel később, Kónyi János fordításában jelent meg. A fennmaradt levelekből kiderül, hogy Tessedik küldött egy példányt gróf Széchényi Ferencnek. Ő kérte fel Kónyit, hogy fordítsa le a munkát, majd -- Baranya vármegye főispánja lévén -- Pécsett saját költségén ki is nyomtatta azt. A könyvben Tessedik számba veszi a parasztság rossz helyzetének okait: az iskolai oktatás elmaradottságát, a korszerű ismeretek hiányát, a rossz körülmények között folyó földművelést és állattenyésztést, az aprófalvas településrendszert, a kártékony szokásokat, babonákat és a szükséges piacok hiányát. Ezt követően leírja, szerinte milyen lenne az ideális falurendtartás, illetve az eszményi falu (amely néhány kritikusa szerint inkább egy koncentrációs táborra hasonlít). Bemutatja, milyennek kellene lennie a településnek, az utcáknak és házaknak, hogyan kellene jövedelmező módon gazdálkodniuk a bennük lakó parasztoknak. A nagyméretű melléklet a "Plan eines regulirten Dorfes" címet viseli. Példányunkban ezt gyönyörűen kiszínezték. A szerző rajza nyomán Junker metszette rézlemezbe. Jobbra fent aranyozott keretben színes falusi életkép látható. Nagyon ritka munka.