Hozzákötve: Index, Seu Enchiridion omnium decretorum, & constitutionum Regni Hungariae... Debrecini, 1611. Paulus Rheda Lipsensis. (8)+92p. Az első teljes magyar nyelvű Hármaskönyv második kiadása. Ennek szövegét vették alapul egészen a XIX. századig. Fordítója ismeretlen. A magyarországi szokásjog kézikönyve. Werbőczi István az országgyűlés sürgetésére és II. Ulászló király felkérésére foglalta írásba a magyarországi jogot, majd az 1514-es országgyűlésen bemutatta. Törvényerőre nem emelkedett műve (kivéve Erdélyt, ahol is a fejedelmek országos törvényként esküdtek rá), mégis 1848-ig általánosan használt kézikönyv szerepét töltötte be. Először 1517-ben jelent meg Bécsben, a hazai jogélet igényeit ezt követően még évtizedekig a bécsi kiadások (1545, 1561) elégítették ki. Magyar nyelven elsőként Debrecenben látott napvilágot 1565-ben, Weres Balázs kivonatos fordításában, majd 1571-ben Heltai átdolgozásában. Az eredeti latin szöveg itthon elsőként csupán 1572-ben jelent meg Kolozsvárott. Ugyanebben az évben Bécsben kiadta Zsámboky János is, aki betűrendes tárgymutatóval látta el. A kiadás Bethlen Péter költségén jelent meg. Példányunk érdekessége, hogy az 1611-es Indexet kötötték hozzá. Ennek az a magyarázata, hogy a hozzá tartozó mutató csak három évvel később jelent meg (az RMNy ott is szerepelteti). Ez alatt a kiadó a korábbi Index-szel forgalmazta a művet.