Jog- és művelődéstörténeti szempontból rendkívül izgalmas kolligátum, amely az 1586-1648 között tartott erdélyi országgyűlések magyar nyelvű artikulusait tartalmazza. Az 1639-ig tartó korszak kéziratos anyagának különlegességét nem alábecsülve, a darabot igazi szenzációvá és egyben árverésünk egyik legbecsesebb tételévé az a nyolc régi nyomtatvány teszi, amelyek I. Rákóczy György fejedelem idejéből származnak. Ezek, noha a törvényhatóságoknak szétküldték őket, mára a legnagyobb könyvritkaságok közé tartoznak. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen példányuk sem bukkant fel árverésen. Itt ráadásul — egyetlen kivétellel — olyan darabok szerepelnek, amelyeket a fejedelem saját kezű aláírásával is ellátott, tehát önállóan is igazi könyvészeti csemegéknek számítanának.
A kéziratos részben Báthori Zsigmond és András, Mihály havasalföldi fejedelem, Bocskai István, Giorgio Basta, Rákóczy Zsigmond, Báthori és Bethlen Gábor, valamint Brandenburgi Katalin uralkodása idején hozott törvények találhatók. Az erdélyi országgyűlési határozatok mellett egyéb jogforrások is helyet kaptak az összeállításban. Így többek között szerepelnek benne magyarországi törvények és főkapitányi rendeletek is, valamint a Kolozsvárott 1613-ban megjelent "Rerum in Transylvania anno Domini 1613…" című nyomtatvány teljes szövege. Ebben "Erdélyországnak" Báthori Gábortól való "búcsúzó levele" mellett a rendeknek 1613. október 22-én összegyűlt fejedelemválasztó országgyűlésén hozott határozatai és az új fejedelem, Bethlen Gábor eskübe foglalt ígéretei is olvashatók.
Az 1639. május és 1648. április 28. közötti gyulafehérvári országgyűlések végzéseit nyolc nyomtatvány tartalmazza. A fejedelem latin nyelvű oklevelébe illesztett magyar artikulusokat minden egyes esetben kinyomtatta a gyulafehérvári fejedelmi nyomda, majd megküldték a megyéknek és a fontosabb városoknak (ennek ellenére ma mindegyikből csupán néhány példány található hazai közgyűjteményben). Ezen időszak alatt még két további gyűlést tartottak, amelyek szövege kéziratosan került be az összeállításba. A hét fejedelmi aláírás mellett hat darabon a viaszpecsét is megmaradt, amelyeket négy esetben papírfelzet véd.
A kötet elején olvasható verses ajánlás szerint a gyűjteményt brenhidai Huszár Mátyás, I. Rákóczy György fejedelem főlovászmestere és tanácsosa utasítására állította össze Szegedi János, aki ekkor a gyulafehérvári főiskola hallgatója volt. A nyomtatott artikulusokon olvasható is a Huszárnak szóló címzés. Ennek ellenére a kéziratos részt jól láthatóan többen jegyezték le, így feltehető, hogy a darab fokozatosan készült el. Végső összeállítására és bekötésére minden valószínűség szerint 1648 közepén, az áprilisi országgyűlés határozatainak kinyomtatása és a fejedelem októberi halála között kerülhetett sor.