A magyar sajtótörténet kiemelkedő jelentőségű lapjának, a második magyar nyelvű hírlapnak egy kötete. A címlapon szereplő szöveggel ellentétben csak az utolsó negyedév számait tartalmazza.
A magyar politikai publicisztika történetének első markáns alakja, Szacsvay Sándor a lapot először Pozsonyban próbálta megjelentetni, azonban a Magyar Hírmondó privilégiuma miatt kénytelen volt áttenni székhelyét Bécsbe (itt szerkesztette a Kurírt egészen 1793-ig). II. Lipót uralkodása alatt a szigorodó cenzúra eltiltotta Szacsvayt az újságírástól, a szerkesztést kisebb szünet után Decsy Sámuel vette át, aki tartózkodott minden politikai kritikától, és a lapot földrajzi és történeti tárgyú cikkekkel töltötte meg. A Kurír 1798-ban a bécsi Magyar Merkuriust (társszerkesztő Pánczél Dániel), 1803-ban pedig a Magyar Hírmondót olvasztotta magába. 1816-tól Pánczél Dániel és Igaz Sámuel, 1827-től a lap megszűnéséig Márton József szerkesztésében jelent meg.