Ugrás a tartalomra

Lyser, Michael: Culter anatomicus. Hoc est: Methodus brevis, facilis ac perspicua artificiose & compendiose humana incidendi cadavera; Cum nonnullorum instrumentorum Iconibus. Accessit tertiae huic Editioni Caspari Bartholini Administrationum Anatomicarum specimen.

Lyser, Michael
A mű címe
Culter anatomicus. Hoc est: Methodus brevis, facilis ac perspicua artificiose & compendiose humana incidendi cadavera; Cum nonnullorum instrumentorum Iconibus. Accessit tertiae huic Editioni Caspari Bartholini Administrationum Anatomicarum specimen.
1679 Francofurti, Haubold (32)+237+(1)+76p.+2t. (rézmetszetek) Szövegközti fametszetekkel. A kötet végén található Bartholin-mű külön címlappal rendelkezik. Korabeli pergamenkötésben. Tiszta, szép példány. 4 levél széle restaurálva. Third edition of the most indepth reference book about dissection of the period, illustrated with copper engravings showing instruments. Contemporary vellum. 4 leaves are restored.
79. árverés / 121.

Kikiáltási ár: 200 000 Ft
Leütési ár: 200 000 Ft

Hozzákötve: Nuck, Antonius: Chirurgische Handgriffe und Experimenta... Anitzo aus dem Lateinischen ins Deutsche Nebst einem Anhange Unterschiedlicher Chirurgischer Fragen und Antworten aus dem Holländischen übersetzet von Johann Philipp Rothen. Lübeck und Wismar, 1709. Schmidt. (8)p.+4t. (rézmetszetek)+160+(6)+77+(5)p. A táblákon orvosi műszerek ábrázolásai láthatók. Hozzákötve: Daniel Gohl: Gedancken Vom Gesunden und langen Leben des Menschen Berlin, 1709. Schlechtiger. 96p. Hozzákötve: Gründlicher Bericht Von Dem wahren bisshero denen meisten Herrn Medicis unbekandten Gebrauch und Nutzen Der Corticis Chacharillae... Von Einem der Warheit liebhabenden Medico Leipzig und Franckfurt, 1709. ny. n. (39)p. A colligatum első darabja a harmadik kiadása kora legigényesebb anatómiai kézikönyvének, Lyser (1626-1659) főművének. 1649 és 1652 között Koppenhágában Th. Bartholin, a híres orvosprofesszor munkatársaként dolgozott orvosboncnokként, többek között a nyirokedények felfedezésén. A második mű szerzője (1650-1692) szintén a nyirokrendszer kutatásában szerzett érdemeket.