melynek értelmében fővesztés terhe mellett megtiltja minden alattvalójának, hogy a Túróc vármegyében lévő blatnicai vár kapitányát és őrségét, akik "hűségeknek meg-bizonyitására nalunk s' Táborunkban magokat meg-jelenteték, kivánván egyszersmind Protectionalis Levelünket magok Személlyek Jószágok iránt közönségessen", bármilyen módon zaklassák, vagy javaikban kárt tegyenek. 1 levél, 1 beírt oldal. Papírfelzetes viaszpecséttel. Kelt: "Tokajnál lévő Tábor hellyünkben", 1703. X. 18. Paszpartuban. Rákóczi 1703. október 8-án vonult a már ostromzár alá vett Tokaj alá, amelyet osztrák őrsége 1704. január 9-én adott fel szabad elvonulás fejében. Eközben szeptember-október folyamán az Ocskay László vezette kuruc csapatok a Felvidék nyugati részén nyomultak előre, sorra elfoglalva a várakat és városokat. Ekkor hódolhatott meg előttük a blatnicai vár őrsége is, majd küldöttségük felkereste Rákóczit a tokaji táborban, hogy védelmet kérjenek tőle. A nyomtatvány Debrecenben készült Vincze Györgynél, a szabadságharc első nyomdájában. Debrecen 1703. július 27-én jelentette be hódolatát Rákóczinak a sámsoni táborban. Ettől kezdve 1705 októberéig működött a nyomda, ekkor a fejedelem Herbeville császári tábornok Erdélybe vonuló seregének közeledte miatt kiürítette a várost. Később a garázdálkodó katonák teljesen tönkretették a tipográfiát. A szabadságharc első nyomtatványai az oltalomlevelek voltak. Ezeket maga a fejedelem, vagy fővezére, Bercsényi Miklós bocsátotta ki olyan váraknak, városoknak, helységeknek, amelyeket a katonák erőszakoskodásával szemben védelmébe fogadott. Kezdetben kézzel írták a leveleket, de a szabadságharc terjedésével a kancellária már nem győzte a munkát, ezért nyomtatott űrlapokat készítettek. A legkorábbi ismert példány 1703. augusztus 1-én, az utolsó 1704. június 25-én kelt. A Rákóczi által kiadott oltalomlevélnek négy, a szöveg módosulása és a díszítések alapján világosan megkülönböztethető, egymást időrendben követő variánsa ismert. Példányunk a második változat darabja, amelyből 1703. szeptember 11. és december 5. között kibocsátott oklevelek kerültek elő. Szabó Károly nem ismerte a nyomtatványt, dr. Zoványi Jenő "Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Nyomtatványok I-III. kötetéhez. A Todoreszku-Horváth Könyvtár ismeretlen régi magyar nyomtatványai" című cikkében (Magyar Könyvszemle. 1930. 144. old.) ismertet egy példányt. Miután mind a négy (tulajdonképpen önálló nyomtatványnak tekinthető) változatot viszonylag rövid ideig használták, és a szabadságharc bukása után nem is volt tanácsos megőrizni ezeket, kevés példány ismert belőlük, és ezek is szinte kivétel nélkül közgyűjteményben találhatók. Tudomásunk szerint kereskedelmi forgalomban eddig egyszer bukkant fel, éppen a mi példányunk, amely Ranschburg Pál 1946-ban kiadott 166. számú katalógusában szerepelt.
A mű címe
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott, nyomtatott oltalomlevele,