Ugrás a tartalomra

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott, nyomtatott oltalomlevele,

A mű címe
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott, nyomtatott oltalomlevele,
Ferenc Rákóczi II. Printed letter signed, 1 leaf, written near Tokaj, protecting a captain and his squad. Letters of this sort printed during the Hungarian freedom fight are extremely rare, for they were not to be kept after the failure of the freedom fight. The only copy recorded in commercial catalogues is this very copy.
82. árverés / 130.

Kikiáltási ár: 400 000 Ft
Leütési ár: 650 000 Ft

melynek értelmében fővesztés terhe mellett megtiltja minden alattvalójának, hogy a Túróc vármegyében lévő blatnicai vár kapitányát és őrségét, akik "hűségeknek meg-bizonyitására nalunk s' Táborunkban magokat meg-jelenteték, kivánván egyszersmind Protectionalis Levelünket magok Személlyek Jószágok iránt közönségessen", bármilyen módon zaklassák, vagy javaikban kárt tegyenek. 1 levél, 1 beírt oldal. Papírfelzetes viaszpecséttel. Kelt: "Tokajnál lévő Tábor hellyünkben", 1703. X. 18. Paszpartuban. Rákóczi 1703. október 8-án vonult a már ostromzár alá vett Tokaj alá, amelyet osztrák őrsége 1704. január 9-én adott fel szabad elvonulás fejében. Eközben szeptember-október folyamán az Ocskay László vezette kuruc csapatok a Felvidék nyugati részén nyomultak előre, sorra elfoglalva a várakat és városokat. Ekkor hódolhatott meg előttük a blatnicai vár őrsége is, majd küldöttségük felkereste Rákóczit a tokaji táborban, hogy védelmet kérjenek tőle. A nyomtatvány Debrecenben készült Vincze Györgynél, a szabadságharc első nyomdájában. Debrecen 1703. július 27-én jelentette be hódolatát Rákóczinak a sámsoni táborban. Ettől kezdve 1705 októberéig működött a nyomda, ekkor a fejedelem Herbeville császári tábornok Erdélybe vonuló seregének közeledte miatt kiürítette a várost. Később a garázdálkodó katonák teljesen tönkretették a tipográfiát. A szabadságharc első nyomtatványai az oltalomlevelek voltak. Ezeket maga a fejedelem, vagy fővezére, Bercsényi Miklós bocsátotta ki olyan váraknak, városoknak, helységeknek, amelyeket a katonák erőszakoskodásával szemben védelmébe fogadott. Kezdetben kézzel írták a leveleket, de a szabadságharc terjedésével a kancellária már nem győzte a munkát, ezért nyomtatott űrlapokat készítettek. A legkorábbi ismert példány 1703. augusztus 1-én, az utolsó 1704. június 25-én kelt. A Rákóczi által kiadott oltalomlevélnek négy, a szöveg módosulása és a díszítések alapján világosan megkülönböztethető, egymást időrendben követő variánsa ismert. Példányunk a második változat darabja, amelyből 1703. szeptember 11. és december 5. között kibocsátott oklevelek kerültek elő. Szabó Károly nem ismerte a nyomtatványt, dr. Zoványi Jenő "Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Nyomtatványok I-III. kötetéhez. A Todoreszku-Horváth Könyvtár ismeretlen régi magyar nyomtatványai" című cikkében (Magyar Könyvszemle. 1930. 144. old.) ismertet egy példányt. Miután mind a négy (tulajdonképpen önálló nyomtatványnak tekinthető) változatot viszonylag rövid ideig használták, és a szabadságharc bukása után nem is volt tanácsos megőrizni ezeket, kevés példány ismert belőlük, és ezek is szinte kivétel nélkül közgyűjteményben találhatók. Tudomásunk szerint kereskedelmi forgalomban eddig egyszer bukkant fel, éppen a mi példányunk, amely Ranschburg Pál 1946-ban kiadott 166. számú katalógusában szerepelt.