Az első magyar nyelven megjelentetett történeti mű, egyben az első magyar szerző által írt világkrónika. Székely István életéről keveset tudunk, a XVI. század elején született, Bod Péter szerint "Bentzéden, Udvarhelly-székben". 1529-től a krakkói egyetemen tanult, hazatérve előbb 1538-ban Szikszón, majd Abaújszántón, Liszkán iskolamester, később szikszói plébános, utóbb Károlyi Gáspár mellett a reformáció helvét irányának prédikátora volt Göncön. Iskolamesterként több tankönyvet írt, "Calendarium"-a az első magyar nyelvű nyomtatott naptárunk. Életéből az utolsó ismert adat 1563-ból való, ekkor Liszkán lelkész. Az első reformátor nemzedék egyik legjelentékenyebb tudós írója volt, humanista indíttatásra műveit magyarul írta. A reformáció történelem-szemléletében született munka elsősorban a magyar múlt bemutatására összpontosít. Attól kezdve, hogy a hunok belépnek a történelembe, a világtörténeti anyag egyre inkább háttérbe szorul. Leírását a reformáción felül a magyar, kiváltképpen pedig a székely nemzeti öntudat hatja át, természetesen kora nemesi szellemében. Krónikájában a magyarság története szerves része a világtörténelemnek, amelyet a világ teremtésétől 1558. november 14-ig tárgyal. A kronológia fontos, világtörténelmi események mellett annalisztikus rendben kuriózumokat, hiedelmeket, helyi jelentőségű híreket sorol fel, sőt művelődéstörténeti tudnivalókat, "historia literaria"-t ad olvasóinak. A hun-magyar azonosság hirdetője, a magyar múlt első dicsőséges korszakának a hun birodalmat, az első magyar királynak Attilát tekinti. A nemzet fénykorának azonban a Hunyadiak időszakát tartja, legjelentősebb alakjának pedig Mátyás királyt, a "második Attilát". Székely igen nagy teret szentel a Hunyadiak kultuszának, osztatlan elismeréssel ír Mátyásról, kiemeli birodalomépítő sikereit, műveltségét, szellemességét, emberségét. Ennek bemutatására a korabeli szóhagyományból is merít, a későbbi Mátyás király mesék alapjául szolgáló anekdoták, "trufák" közül is lejegyez egyet. Világtörténeti forrásai között több kronológia mellett fontos helyet foglal el Johannes Carionnak Melanchton közreműködésével írt, a reformáció reprezentatív világtörténetének szánt német "Chronica"-ja és Sebastian Münster híres "Cosmographia"-ja. A magyar múlt történeti anyagát Thuróczy Jánostól és a humanista Bonfini néhány évvel azelőtt, részlegesen megjelent művéből vette. Azonban a felhasznált latin szövegeket nem egyszerűen összeállította és lefordította, hanem saját elvei, újszerű koncepciója szerint válogatta és alakította. A kiadvány Krakkóban készült, a város a XVI. század elején a közép-európai reneszánsz központja, európai viszonylatban is jelentős nyomdahely volt. Lazarus Strikoviensis (másképpen Lazarz Andrysowic) műhelye annak a Vietor nyomdának az utódja volt, amelyben az első nyomtatott magyar szöveg napvilágot látott. Egy Szenczi Molnár Alberttől eredő tévedés folytán a XX. század elején a szakirodalom feltételezte a krónika 1558-as kiadását, később azonban ez a feltételezés hibásnak bizonyult. Páratlanul ritka, rendkívül becses darab (művelődéstörténeti jelentőségét facsimile kiadása is bizonyítja). Tudomásunk szerint az elmúlt ötven évben nem szerepelt árverésen.
Székely István
1559 Craccoba, Striykouiai Lazar (8)p.+237 [recte 236] lev. Az első három ív levelei közül 8 későbbi kézírással pótolva, a címlevél és az Nn ívfüzet négy levele másolat. Aranyozott gerincű, XX. század eleji félbőr-kötésben. Festett előzéklapokkal. Szép példány. A szöveg között korabeli bejegyzésekkel. Nagy Iván gyűjteményi bélyegzőjével. The first Hungarian historical work, and the first world chronicle in Hungarian. Extremely rare, has not been offered for sale at auctions for the last 50 years. 8 leaves are substituted with a manuscript in a later hand, the title-page and 4 leaves are photocopies. Gilt 20th century half leather binding with contemporary manuscript inscriptions. RMNY: 156., Székely István: Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. Fakszimile kiadás. A kísérőtanulmányt írta Gerézdi Rabán. MTA Irodalomtörténeti Intézete. 1960. 46. old.
84. árverés / 107.
Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft
Leütési ár: 4 000 000 Ft
A mű címe
Chronica ez vilagnac yeles dolgairol