Szent Biblia az az Istennek Ó es Uj Testamentomaban Foglaltatott egész Szent Iras, Magyar Nyelvre Fordíttatott Karoli Caspar által.

A mű címe

Szent Biblia az az Istennek Ó es Uj Testamentomaban Foglaltatott egész Szent Iras, Magyar Nyelvre Fordíttatott Karoli Caspar által.

1700 Amstelodamban, ny.n (6)+1200p. A címlap és az azt követő 4 levél másolattal pótolva, az általában az ó- és újszövetség közé bekötött, önálló lapszámozással bíró apokrif könyvek példányunkból hiányoznak (238p.). Modern bőrkötésben. One of the rarest and somewhat mysterious Bible editions of the 18th century, imitating that of Nicholas Kis. Both the place, and the date of print is a mystery yet to be solved, and we have no solid evidence of who the editors may have been. The title page and the first 4 leaves are replaced with a photocopies, and this copy does not contain the Apocrypha. Bound with the Psalms, of which 14 leaves are missing. Modern leather binding. RMK I/ 1549.; 1550., Borda 6580.

86. árverés / 10.
Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Leütési ár: 130 000 Ft

Kedvencekhez ad

Hozzákötve: Szent David Kiralynak és Profetanak Szaz-Ötven Soltari... magyar Versekre fordittattak és rendeltettek Szentzi Molnar Albert által. Amstelodamban, 1700. ny.n. 118+(2)p. Példányunkból hiányzik az utolsó 14 levél. A XVIII. század egyik rejtélyes, a legritkábbak közé tartozó magyar bibliakiadása, amely Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami "Aranyas Bibliáját" utánozza (lásd árverésünk előző tételét). Az annál nagyobb formátumú nyomtatvány rézmetszetes címlapja egyértelműen arra hasonlít, de gyakorlatlanabb kéztől származik. Elhagyja a "M. Tótfalusi Kis Miklós költségével 's Betűivel" szavakat, viszont hatodik kiadásnak nevezi, holott az Misztótfalusié volt. Szó szerint átveszi az előszót is, a szentírási szöveg esetében pedig a tipográfiai elrendezést is követi, azonban az eredetihez képest gyengébb színvonalon, nem magyar anyanyelvű szedőre valló sajtóhibákkal. Készítőiről semmit nem tudunk, a kiadás helyét és évét is többen kétségbe vonták. Bod Péter híradása szerint ezek a bibliák 1730 körül kezdtek feltűnni Erdélyben. Borda Lajos szerint azonos az 1751-es baseli biblia előszavában említett 1725-ös boroszlói (Wroclaw) kiadással, tehát hamis impresszummal megjelent, antedatált kiadvány. Bizonyosan annyi állítható, hogy nem magyarországi nyomdából került ki, betűtípusa egyezik az 1725-ben szintén amszterdami impresszummal megjelent 12-rét Új Testamentummal, elvileg tehát az amszterdami nyomtatás sem kizárt.