Ugrás a tartalomra

Pitatus, Petrus: Almanach novum -- Veronensis Mathematici... ab anno Christi MDLII usq(ue) annum MDLXII. Isagogica in coelestem astronomicam disciplinam. Tractatus tres perbreves de Electionibus, reuolutionibus Annorum et mutatione aeris.

Pitatus, Petrus
A mű címe
Almanach novum -- Veronensis Mathematici... ab anno Christi MDLII usq(ue) annum MDLXII. Isagogica in coelestem astronomicam disciplinam. Tractatus tres perbreves de Electionibus, reuolutionibus Annorum et mutatione aeris.
1553 Tubingae, per Ulricum Morhardum 59+(153) lev. Az 1556. év második levele hiányzik. Restaurált, korabeli pergamenkötésben. The content of the extraordinary notes written by Michael Siegler, the famous Transylvanian-Saxon humanist, make this work remarkable in the Hungarian cultural history. Restored contemporary vellum biding. Poss.: "Scholae Refr Saxopolitanae ab A(nn)o 1730." BNH: P-557.; 0.; 0., VD 16/ P 3073.; R 959.; P 1444.

92. árverés / 118.
Kikiáltási ár: 300 000 Ft
Leütési ár: 300 000 Ft

A kiadványnak ugyanebben az évben egy variánsa is megjelent. Hozzákötve: Reinhold, Erasmus: Ephemerides duorum annorum 50 et 51. Supputatae ex novis tabulis astronomicis per Erasmum Reinholdum Salueldensem ad meridianum Wittenbergensem. Tubingae, 1550. per Ulricum Morhardum. (62)p. Hozzákötve: Perlachius, Andreas: (Commentaria Ephemeridum... -- Medicae Artis Doctoris In Academia Viennensi Ordinarij quondam Mathematici ad vsum studiosorum ita fideliter conscripta... (Viennae Austriae, 1551. Egidius Aquila.) (6)+102+(2) lev. A címlap és az első számozatlan levél hiányzik, az utolsó levél üres. A XVI. századi hazai kultúrtörténet és Nagyszeben város történetének egyedülálló forrásává teszi a kötetet, hogy Michael Siegler brassói rektor, jeles erdélyi szász humanista naplószerű bejegyzéseivel látta el. A kolligátum az 1550 és 1562 közötti évekre szolgáló csillagászati naptárt és az ephemerides használatához fűzött kommentárokat tartalmazza. Az ephemerides vagy almanach a Nap, a Hold, a bolygók és az üstökösök helyezetének napról-napra való összeállítását, az év jellemző adatait sorolja fel egy adott hosszúsági fokra vonatkozóan. A naptárkészítés és az asztronómiai vizsgálatok alapvető segédleteként használták. A csillagászati naptárt tulajdonosa, Michael Siegler (Nagyszeben, ?-Kereszténysziget, 1585) 1551-61 között egyben naplónak is használta. Bár nevét sehol sem tüntette fel, személye annak alapján azonosítható, hogy 1557 januárjában őt nevezték ki a brassói iskola rektorának. A bejegyzésekből tudható, hogy 1553 decemberében indult peregrinációjára Wittenbergbe (a szakirodalom eddig csupán 1555-ös ottani tartózkodásáról tudott). 1556 márciusában Liegnitzen, Boroszlón, Krakkón, Bártfán és Kolozsváron át tért haza Szebenbe. Bártfán látogatást tett Leonhardus Stöckeliusnál, a humanista műhellyé fejlesztett bártfai iskola rektoránál, Luther és Melanchton barátjánál. A bejegyzés szerint Siegler 1557. január 27-én vette át az egykori Honterus nyomdát vezető Valentin Wagnertől a brassói iskola rektori állását. Verses nevelési programja, amely Melanchton tanmenetével egyben jelent meg, nem maradt ránk, de minden bizonnyal Brassóban jelent meg 1556-ban. A bejegyzések is megerősítik ezt a feltételezést, ugyanis ez év május 18-án már hazaérkezett Szebenbe. Magyarország történetéről készített kronológiai táblázatát Bél Mátyás adta ki az Adparatusban. Ezen kívül egy 1549-ben íródott, Valentin Wagnert köszöntő vers tulajdonítható neki. Siegler ír a Szebenben történt fontosabb eseményekről, az 1556. márciusi tűzvészről, mely a város felét mintegy fél óra alatt elpusztította. Feljegyzi, hogy a fellázadt polgárok április 1-jén megölték Johann Roth királybírót, mert őt sejtették a tűzvész okozójának. Említi a Réthly által is leírt feltűnően fényes üstököst 1556. márciusában, regisztrálja a különleges időjárási jelenségeket. Megemlíti, hogy 1556. október 24-én Izabella királyné fiával, János Zsigmonddal bevonul Kolozsvárra (ez valójában 22-én történt). Beszámol saját életének eseményeiről, testvéreinek, gyermekeinek születéséről, haláláról. Feljegyzi a jelentősebb szebeni, brassói és a környékbeli szász családokban történt házasságokat, születéseket, a hivatali és egyházi élet eseményeit.