Vischer, Georg Matthäus: Topographia Ducatus Stiriae

Stájerország várait, városait, kastélyait és egyházi épületeit bemutató, páratlanul ritka látképgyűjtemény. A térképész Vischer számos térképe és önálló látképe mellett legmaradandóbb alkotása e hatalmas vállalkozás, amely talán Merian "Topographia Germaniae" című monumentális sorozatához fogható (lásd ??? tételünket). A munka Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Stájerország nevezetességeit mutatja be, mintegy 1500 rézmetszeten. Először az Alsó-Ausztria kötet látott napvilágot (1672), utolsóként pedig az itt tárgyalt rész. A mű felépítése: a rézmetszetű címlapot a látképek követik alfabetikus sorrendben, majd egy 14 levélből álló (a példányok jelentős részéhez hasonlóan itt is hiányzó) mutató zárja a kötetet. Az ábrázolt helyek a mai Ausztria és Szlovénia területén találhatók. Magyar szempontból az utolsó lap érdekes, ezen "Zschakaturn" kastélya látható. Ilyen nevű helyet nem találtunk, viszont a Zrínyi család egyik központját, a Muraközben fekvő Csáktornyát "Tschakaturn"-ként említik korabeli források. Bár az ábrázolás egyáltalán nem hasonlít a magyar erősségre, figyelemre méltó tény, hogy a Muraköz fontos szerepet játszott Stájerország védelmében, a stájer rendek jelentős hozzájárulást fizettek az ottani végvárak fenntartására. A mű pontos kollacionálása szinte reménytelen feladat, ennek több oka van: a munka az adatok szerint csak 1696-ban (Vischer halálának évében) fejeződött be, a lapok egy részéből pedig több variáns is született. Ezeket azután esetlegesen gyűjthették össze kötetbe, így nem meglepő, hogy az általunk talált leírások egymástól teljesen eltérő kollációkat adnak meg. Mivel a kézikönyvekben sem találtunk pontos adatot, talán a kötet végén található, a kötet egy korábbi - a bejegyzések alapján hozzáértőnek tűnő - tulajdonosától származó sorok adhatnak eligazítást: eszerint példányunkból hiányzik négy látkép, valamint a lehetséges 42 vagy 43 variáns közül 17 vagy 18, négy lap pedig kétszer van benne. Több metszetet utólag helyeztek a kötetbe, ezek általában erősebben körül vannak vágva.