(Balbus, Joannes): (Catholicon)

Johann Gutenberg nyomtatványának egy lapja. Joannes Balbus népszerű bibliai lexikonának első kiadása a legújabb kutatások szerint Johann Gutenberg műhelyében készült, a legelső sztereotip eljárással készült nyomtatvány. Kolofonjában a nyomdász neve nem szerepel, de ez az első nyomtatott munka, amely megnevezi készítésének helyét, Mainzot. Szövegében mestere büszkén említi meg: "nem írónáddal, palavesszővel vagy tollal, hanem a patricák és matricák csodálatos összjátéka, aránya és mértéke révén 1460-ban nyomtattatott". Elsőként tulajdonítja a könyvnyomtatás feltalálásának dicsőségét a német népnek. Az első nagyobb szabású, világi jellegű nyomtatvány. A korai könyvnyomtatás egyik legproblematikusabb műhelyében készült egyetlen kiadvány sem tüntette fel előállítójának nevét, ezért a szakirodalom sokáig "a Catholicon nyomdászáról" beszélt. Hat, eddig ismert produktuma közül ugyanis mind méretében (nagyfólió), mind terjedelmében (373 levél) messze kimagaslik Balbus Catholiconja. Három egyleveles búcsúlevél-űrlapon kívül még két kisebb terjedelmű könyvet is előállítottak ebben a műhelyben: Aquinoi Szent Tamás Summa de articulis fidei (két kiadásban) és Matthaeus Cracovia Tractatus rationis et conscientiae című munkáját. Ezek egyike sem árul el semmit a nyomtatás helyéről és idejéről. Ismeretlen nyomdászának a szakirodalom mára Gutenberget és segítőtársát Heinrich Keffert tekinti. Ugyanis miután az ötvenes évek derekára elkészítette a híres 42 soros Bibliáját, kénytelen volt műhelyének felszerelését hitelezőjének átengedni - új officinát hozott létre, amely azonos a "Catholicon" műhelyével. Johann Gutenberg (Gensfleisch) (1394-99 --1468) életpályájáról és a nyomtatás feltalálásának körülményeiről viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. A fennmaradt dokumentumok szerint már 1436-38 körül kísérletezett a könyvnyomtatással Strassburgban. Egy 1439-es per aktái szerint Dritzhen Andrással és két társával üzleti társaságot alapított "tükör" készítésre. A kifejezés valószínűleg a Speculum címen terjedő, népszerű vallásos füzetecskék egyikét takarja, ugyanis ismeretes, hogy 1436-ban egy aranyművesnek nagyobb összeget fizetett ki a "nyomtatáshoz szükséges " műszerek elkészítéséért, valamint egy esztergályos prést készített számukra. Gutenberg igazi zseniális találmánya az öntőműszer, valamint a külön-külön már ismert eljárások egységes folyamatba rendezése volt. Legkorábbi fennmaradt nyomtatványa egy kb. 1445-re datálható, Utolsó ítélet töredék. Ez már Mainzban készült. Gutenberg korai kiadványai népszerű, kelendő könyvek voltak: Donatusok (latin nyelvkönyvek), egy jóslatokat tartalmazó népkönyv, 4 kalendárium (ezek egyike a híres Török kalendárium, amely Hunyadi János török felett aratott győzelméről ad hírt, így ez az első hungaricum), III. Callixtus török ellen hívó bullája, 2 búcsúlevél és egy egyleveles imádság. Ezeket követi fő műve a 42 soros Biblia. Ennek nyomtatási munkálatai feltehetően már 1450 óta folytak és 1456 augusztusa előtt fejeződtek be. Korai nyomtatványait egy ún. Donatus-kalendárium típussal nyomtatta, amelyet a korabeli misekönyvekben használt missale, vagy textúra betű nyomán alkotott. A Bibliához új, az őstípusnál kisebb, szebben metszett betűt készített. Nyomtatványaiban igyekezett megőrizni a kéziratos könyv jellegét, sok abbreviatúrát, ligatúrát, összesen 290 jelet használt. A 42 soros Bibliában már kiforrottan áll előttünk a nyomtatás mestersége. Gutenberg megoldotta a sorok egyforma végződését, a csatlakozó formák rendszerével a szöveg egyenletes textúráját, az elő és hátlap sorainak pontos fedését. A Johannes Fust mainzi polgárral, 1455-ben lezajlott per pontos végeredménye nem ismert, de nyomdai felszerelése feltehetően hitelezője tulajdonába került. Ekkor alapította Gutenberg az új nyomdát, amelyhez Gutenberg új, az ún. 31 soros búcsúlevéléhez hasonló típust készített. A műhely felállításához feltehetőleg dr. Konrad Humery, Mainz városának tanácsosa kölcsönzött pénzt. Halála után a nyomda felszerelése is az ő kezébe került. Paul Needham 1982-ben New Yorkban közölt tanulmányában meggyőzően bizonyítja, hogy a Catholicon első kiadása és további két későbbi lenyomata (cca.1469, cca. 1472) nem szedett, mozgatható betűkkel készült, hanem a mester két soros öntvényekkel nyomtatta. A sztereotípia később csak a XVII. század végén felbukkant eljárásának első, meglepően korai használata. A kötet korabeli értékét jelzi, hogy a Catholicon egy példányát 1465-ben 41 aranyforintért (egy jó városi ház árának kb. feléért) vették meg. Joannes Balbus genovai születésű dominikánus szerzetes. A Catholicon végén olvasható szöveg szerint a munkát 1286 március 7-én fejezte be. A középkor egyik legelterjedtebb lexikona és nyelvtana. A mű legnagyobb része egy szótár, amely magában foglalja az egész középkor folyamán használatos latin szavak magyarázatát, etimológiáját. A grammatikai rész foglalkozik a helyesírással, verseléssel, ragozással, stílussal, stb. Használatát és népszerűségét bizonyítja, hogy a század végéig 24 kiadása látott napvilágot. Példányunk a C betűs részből való, "carbo" és "carina" szavak közötti részt tartalmazza. Igen szépen, kézzel rubrikálva, a címszavak kezdőbetűi szintén vörös kézi festéssel kiemelve. A Catholiconnak arról a példányáról, amelyből levelünk származik, az első adat 1753-ból ismeretes, amikor Hans Sloane hagyatéka jelképes áron az újonnan alapított British Museum alapítványába került. A múzeum, az általa másodpéldányként számontartott kötetet 1804 körül értékesítette. Legközelebb 1908-ban bukkan fel Henry W. Poor könyvtárának eladásakor. Ekkor szerezte meg Alvin W. Krech. Az ő tulajdonából került az 1930-as évek közepén Edmond Byrne Hackett tulajdonába, aki a The Brick Row Book Shop Inc. keretében, Stillwell tanulmányával együtt laponként értékesítette. Tudomásunk szerint Magyarországon csupán egyetlen ép Gutenberg nyomtatvány lap van, a 42 soros Biblia egy levele az Akadémiai könyvtárban. A lap adományként került a könyvtár tulajdonába az 1920-as években. Ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtár a 42 soros Szentírásnak egy, a soproni levéltár két töredékes, makulatúrából kikerült lapját őrzi. Gutenberg nevéhez köthető ezen kívül a 36 soros Biblia egy töredékes lapja, amely szintén Sopronban található. A 36 soros Biblia Gutenberg-féle típussal, esetleg az ő közreműködésével, de minden bizonnyal Bambergben készült. Hozzá: Stillwell, Margaret Bingham: Gutenberg and the Catholicon of 1460 New York, Edmond Byrne Hackett, 1936. The Brick Row Book Shop, Inc. (10)+27+(1)p. Kiadói papírborítóban. Aláírt példány. A kötet ajánlása Gabriel Wellsnek szól, aki a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta az egyetlen hazai ép Gutenberg nyomtatvány levelet.