Ordre

Német nyelvű utasítás II. Rákóczi Ferenc meggyilkolására. Az irat hitelességét illetően a kutatók többhónapi vizsgálódás után sem tudtak egyértelműen állást foglalni. Amennyiben bebizonyosodna eredetisége, az a magyar történettudomány szempontjából szenzációs felfedezést jelentene, mivel erről az eddig ismert források hallgatnak. A német szöveg szerint az irat ismeretlen kibocsátója megparancsolja a címzettnek, hogy a kézhezvételt követően börtönében ölesse meg Rákóczit ("den Prinzen Rakotzi") néhány megbízható emberrel, majd azonnal értesítse őt erről. A parancsot fővesztés terhe mellett haladéktalanul végre kell hajtani. Történeti háttér: 1700 végén Rákóczi, aki addig lojálisnak mutatkozott a császár iránt, részben francia bíztatásra szervezkedésbe fogott Északkelet-Magyarországon. A francia udvarnak, különösen a spanyol örökösödési háború kitörése után, érdekében állt a magyarok hitegetése, mivel így ellenséges erőket köthetett le. Az erről szóló levelezést bonyolító futár, Longueval hadnagy azonban mindenről tájékoztatta Bécset, így Rákóczit 1701. II. 11-én elfogták és Bécsújhelyre vitték. Az osztrákok figyelmen kívül hagyva Rákóczi tiltakozását, miszerint ügyét csak magyar bíróság tárgyalhatja, osztrák törvényszéket állítottak fel. A források szerint példát akartak statuálni, ezért mindenképpen halálos ítélet várt volna rá. Az ügynek nagy nemzetközi visszhangja támadt, számos ország (köztük az angolok és a poroszok is) utasította követét, hogy tiltakozzon a bécsi udvarnál Rákóczi ügyében. A jezsuiták is latba vetették befolyásukat és a későbbi fejedelem felesége is megmozgatott minden követ férje érdekében. Végül Rákóczi 1701. november 8-án egy Lehmann nevű porosz származású tiszt segítségével, kalandos körülmények között megszökött és Lengyelországba menekült. Mindezek tükrében logikusnak tűnhet, hogy Bécs, talán a kivégzés esetleges nemzetközi következményeitől tartva, arra a döntésre juthatott, hogy titokban öleti meg Rákóczit, aki, életben maradása esetén, állandó veszélyforrást jelentett volna. Mivel a végrehajtásra nem került sor, a parancs közvetlenül a november 8-i szökés előtt keletkezhetett. Az iratról: A szakértők vizsgálata alapján a papír korabeli, tehát ez inkább az eredetiség mellett szól. Az aláírást osztrák történészek bevonásával sem sikerült megfejteni, ami kételyeket ébreszthet (bár nem tudjuk, hogy pl. a bécsújhelyi parancsnok aláírása ismert-e). A sérült pecsét, amely azonosíthatatlan, a kutatók szerint később kerülhetett az iratra. Felmerült Thaly Kálmán neve is, mint esetleges hamisítóé. Köztudomású, hogy ő a korszak kutatójaként nem riadt vissza saját költésű "kuruc" versek "felfedezésétől" sem, de hogy okiratot is hamisított volna, annak nincs semmi nyoma. Felmerülhet az indíték kérdése is: ha hamisított, azt nyilván valamilyen céllal tette. Mivel az iratot nem publikálták, el sem tudjuk képzelni, mi haszna származhatott volna ebből. Bár az eredetiség kérdése függőben maradt, oklevelünk mindenképpen művelődéstörténeti különlegesség, amennyiben pedig bebizonyosodna, hogy valódi, az igazi történettudományi szenzációként hatna. 1 levél, 1 beírt oldal. Keltezés nélkül. A hajtogatás mentén sérült darab, két helyen ragasztócsíkkal megerőstve. A secret order to the assassination of prince Ferenc Rákóczi. Some doubts arosed relating its authenticity.