Petrus Apianus fametszetű világtérképe. Az alkotó korának egyik kiemelkedő, sokoldalú tudós-egyénisége, matematikus, csillagász, térképész és nyomdász, V. Károly német-római császár bizalmasa volt. Magyar szempontból az teszi érdekessé személyét, hogy 1528-ban ő metszette fába és nyomtatta ki Lázár deák nevezetes lapját, az első teljes Magyarország-térképet. A "Charta Cosmographica"-t az egyetemes térképtörténet mérföldköveként emlegetik. Az egyik első Amerika-ábrázolás, ahol ráadásul az "America" név is szerepel már. A dekoratív lap Apianus "Cosmographia Liber"-ének 1545-ös kiadásában jelent meg először (példányunk egy 1575 körüliből való), amelyet tanítványa, Gemma Frisius adott ki. A térkép körül a szeleket fújó fejek, felül pedig Zeusz és Mars alakja látható. Utóbbi a nagy pártfogó, V. Károly címeres mellvértjét viseli. Orvostörténeti érdekessége, hogy a déli szelet jelképező fej halálfejet fúj. A kor hiedelme szerint ugyanis ez hozta a pusztító járványokat. Mérete: 190 x 275 (220 x 290) mm. Kicsit körülvágott, restaurált példány. Paszpartuban.