Megnyugtatja a címzettet, hogy a vőlegénységet elfogadja "vis majornak", és kifejezi jókívánságait az eljegyzéssel kapcsolatban. A menyasszonyról így ír: "Nem ismerem Palotay Borist, annyit tudok róla, hogy csinos kislány, akinek okos szeme van és rossz verseket írt..." Ezt követően a művészetről és a nőkről való eszmefuttatása következik, majd frankfurti helyzetéről szól. A levél végén saját, "Füzértánc" című négysoros versét idézi, amely a következő évben napvilágot látott, "Emberi hang" című kötetben jelent meg nyomtatásban. Márai a Tanácsköztársaság idején rokonszenvezett a baloldali eszmékkel, több lap tudósítója volt. A bukás után apja kifejezett kérésére Németországba ment. Először Lipcsében, majd Frankfurtban és Berlinben is lakott. A levél címzettjét nem sikerült kiderítenünk, Palotai Boris életrajzi adatai között sem találtunk Gyula nevű vőlegényére vonatkozó említést. 2 beírt oldal. Kelt: Frankfurt, 1920. X. 5.
A mű címe
Márai Sándor (1900-1989) író sajátkezű levele "Kedves Gyulám" megszólítással.