Kéri, hogy egy ismeretlentől kapott levél ügyében járjanak el. Ezt követően Eötvös Józsefről ír: "Talán b. Eötvös még Bécsben van. Ebben az esetben tisztelkedjetek előtte. Én a bárónak semminemű munkát nem küldöttem és soha levelet hozzá nem intéztem. Tőletek kimerítő felvilágosítást várok. A pletykának elejét kell vennünk, különben az aljas Neuzeit lármát okozhat a a hazudsággal." Itt Löw nyilván valamiféle politikai támadástól tart. Talán azzal vádolhatták, hogy a zsidók egyenjogúsítása mellett kiálló báró Eötvös Józsefet akarja titokban befolyásolni valamilyen ügyben. Az említett Neuzeit a bécsi zsidóság folyóirata volt. A levél végén arról érdeklődik, hogy sikerült-e megszerezniük Bacon "De sapientia veterum" című munkáját. Löw Lipót a magyar zsidóság egyik legjelentősebb képviselője volt. 1848-49-ben tábori lelkészként szolgált, a szabadságharc leverése után felségárulás és lázítás miatt elítélték. Szabadulása után a szegedi neológ hitközség rabbijaként a zsidó egyenjogúságért való küzdelem egyik vezetője lett. A zsidóság asszimilációjának és a magyar nemzeti ügynek egyaránt lelkes és elszánt híve volt. 2 beírt oldal. Kelt: Szeged, 1865. III. 3.
A mű címe
Löw Lipót (1811-1875) szegedi rabbi sajátkezű levele gyermekeihez "Édes jó gyermekeim!" megszólítással.