Mint az árvák gyámja fordul a címzetthez: "Láng eszű költőnknek özvegyét és árváit elhagynunk nem lehet. Szent kötelességünk a' dicsőültnek halhatatlan érdemeit tettleg is méltányolni 's legalább maradékiban némileg meghálálni. Szíves bizalommal kérem tehát Tisztelendő urat úgy is mint boldogúlt barátom árváinak gyámja, legyen szíves mindazokat kik baráti 's ismerősei körében az elhunytnak érdemeit tisztelve, részvéttel vannak az atyátlan árvák iránt, és módjuk is van keblök nemes érzelmeinek áldozni nevemben 's maga nevében magán úton nemes lelkű adakozásra felszóllítani." Közli, hogy a készpénz mellett kamatozó állampapírt és úrbéri kárpótlási kötelezvényt is szívesen fogadnak. Kéri, hogy a felajánlásokat a címére, az "Angol királyné czímű szállodába" küldjék, egyben megígéri, hogy minden adományról nyugtát küld. A harmadik oldalon a különböző összegeket felajánlók aláírásai láthatók. Vörösmarty halála után az egész ország megmozdult árvái megsegítésére. Az író a halálos ágyán Deák gondjaira bízta feleségét és gyerekeit. Halála után Deák nagy sikerű országos gyűjtést rendezett a javukra és a későbbiekben is gondoskodott a családról. Számos levelet küldött szét a fentivel azonos tartalmú szöveggel. 2 levél, 2 beírt oldal. Kelt: Pest, 1855. XII. 20.
A mű címe
Deák Ferenc (1803--1876) autográf aláírásával ellátott levele ismeretlennek "Tisztelt Barátom!" megszólítással a Vörösmarty-árvák ügyében.