A cseh származású szerző a pedagógiai irodalom egyik úttörő alakja volt. Első jelentős műve, a Janua, a latin nyelv tanítására összeállított enciklopédia, melynek megírásánál Comenius az ír jezsuiták hasonló című munkáját vette alapul, de tőlük eltérően a nyelvtanítást a világ jelenségeinek bemutatásával kötötte össze. A mű először 1631-ben jelent meg a lengyelországi Lesznóban. Nagyon hamar népszerű lett egész Európában, 16 nyelvre fordították le. Magyarországon először Brassóban látott napvilágot 1638-ban, latin és német nyelven, majd gyorsan elterjedt Erdélyben és a királyi Magyarország protestáns területein. Magyar nyelven először 1643-ban jelent meg, érdekes módon három helyen is, Bártfán, Lőcsén és Váradon. Kiemelkedő értéke szógazdagsága, a világ jelenségeinek széleskörű bemutatása során nagyon sok és sokféle jelenségnek adja meg a magyar elnevezését, felhasználva köznyelvi és népies változatokat is. Orvosi szavai nagy előrelépést jelentenek az orvosi műszavak kialakulása felé.