Kézdisárfalvai Héya Péternek és fiainak, Jánosnak és Andrásnak nemességet adományoz. Kempelen pontatlan adata szerint az adományt július 29-én szerezték. Nagy Iván csak ennyit említ a családról: "Esztergom megyében ismeretes, hol Imre (szül. Nánán 1779. aug. 15-én) kir. tanácsos, és Esztergom megyének 1838 körül első alispánja és követe volt. Örököse fia Tivadar." Bethlen Gábor által kibocsátott királyi oklevél a legnagyobb antikvár ritkaságok közé tartozik, hiszen egy rövid, ráadásul mozgalmas, háborús időszak tanúja. A harmincéves háború keretében Bethlen 1619 augusztusában indult meg a Habsburgok ellen a királyi Magyarország elfoglalására. Már Bécs ostromára készülődött, amikor Homonnai Drugeth György lengyel segédcsapatokkal megtámadta a hátországot, ezért visszavonult. 1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Magyarország fejedelmévé, majd a besztercebányai 1620. augusztus 25-én királlyá választotta. Bár a Szent Korona is a birtokában volt, taktikai okokból nem koronáztatta meg magát. Végül a nikolsburgi béke (1621. december 31.) értelmében mondott le a királyi címről. Pergamenoklevél, zsinóron függő viaszpecséttel. A fejedelem mellett Péchi Simon kancellár is kézjegyével látta el. Kelt: Nagyszombat, 1620. XII. 15. Az egyik hajtogatás mentén apró szakadásokkal, enyhén foltos, a címerkép kicsit kopott.
A mű címe
Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem, I. Gábor néven választott magyar király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű címereslevél.