Lethenyei István a neves wittenbergi professzor, Leonard Hutter teológiai összefoglalását a szerző és ottani diáktársai buzdítására még tanulmányai alatt fordította magyarra. Lethenyei hazatérve 1621-től Csepregen lett lelkész, komoly része volt abban, hogy ebben az időben ez a város lett a magyar evangélikusok szellemi központja. Révay Judit költségén megjelentetett munkáját tankönyvnek szánta az ekkor itt virágzó iskola számára. Hutter eredeti latin nyelvű munkája első alkalommal 1609-ben Wittenbergben, itthon 1614-ben Lőcsén jelent meg. A csepregi nyomda a hazai nyomdászattörténet keveset emlegetett műhelyei közé tartozik. A Johannes Manlius-tól örökölt nyomdakészlettel Farkas Imre 1608-ban, Sopronkeresztúron kezdete meg a munkát, nagyrészt Lethenyei bíztatására 1625-ben települt át Csepregre. Mindvégig a Nádasdyak oltalma alatt dolgozott, az evangélikusok könyvigényét kielégítve. A prédikációskötetek, naptárak, alkalmi kiadványok mellett legnagyobb szabású alkotása Lackner Kristóf reprezentatív, rézmetszetekkel illusztrált embléma-szótára volt. A műhely utolsó kiadványa 1643-ban hagyta el a sajtót, mivel -- később a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett -- Nádasdy Ferenc a csepregi templomban ünnepélyes kertek között katolizált, és Farkasnak távoznia kellett. A nyomdai anyag a későbbiekben sehol sem bukkan fel.