Az első hosszú életű, tudományos, enciklopédikus jellegű havi folyóirat teljes sorozata. Megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte. Irodalmi melléklete Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Bajza József vezetésével a polgárosuló magyar irodalom központi lapjává emelte. Hasábjain jelentek meg az első néprajzi tárgyú dolgozatok is. A folyóiratban számos vitacikk látott napvilágot, valamint fontos írói és kritikai kezdeményezések születtek. Újdonság volt a helyismereti és népleírás is. Itt jelent meg a nyelvújítási harc egyik legfontosabb írása, Kazinczy "Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél" című vitaindítója (1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában is. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty már az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól. 1833-tól a lap hanyatlásnak indult, mivel Horvát István szerkesztő az őstörténeti kutatást helyezte előtérbe a lap hasábjain is.
A mű címe
Tudományos gyűjtemény. I-XXV. évfolyam.
8 issues in papers, others in modern cloths. Original covers mostly bound inside.