A kézirat négy művet foglal magában. A kötet élén álló, a reformációval záródó általános vallástörténeti munka forrását nem sikerült megtalálni. A második munka Szathmári Paksi István A Sion siralma című, a protestánsok üldözését panaszoló verse, amely sokáig kéziratban terjedt, nyomtatásban csupán modern szövegkiadásban jelent meg (Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1875, 183-196). A harmadik, talán legjelentősebb egység Bod Péter Kősziklán épült ház ostroma című munkájának kéziratos változata. Kocsi Csergő Bálint latin nyelvű református egyháztörténetének kilenc könyve Friedrich Adolph Lampe Historiae Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transilvania (1728.) munkájában jelent meg latinul. Ezt fordította le és dolgozta át Bod Péter 1738-ban. Szövege szintén kéziratban terjedt, első alkalommal csupán 1866-ban jelent meg Lipcsében, Szilágyi Sándor gondozásában, aki kiegészítette Kocsi Csergő művének Bod által nem ismert X-XII. fejezetének fordításával. Szilágyi szerint Bod eredeti kézirata elveszett, a kiadáshoz több kéziratos példányt használt fel. Az ezt követően olvasható X. és XI. fejezet a hazai reformáció történetében jelentős szerepet játszó személyeket és városokat ismertet. Az ennek legvégén olvasható latin bejegyzés szerint Szalai László, a Köröstarcsai család lányainak (?) tanítója jegyezte le 1772. XII. 12-én. Kérdéses, hogy ez utóbbi bejegyzés csak erre a részre, vagy az egész kötetre vonatkozik. A szövegek jellege alapján elképzelhető, hogy oktatási céllal szedték csokorba őket, minden bizonnyal a XVIII. század második felében. Ugyanakkor az ezt tartalmazó utolsó lap írása, bár a szöveget hiánytalanul folytatja, egészen eltérő kézírással készült.