Ugrás a tartalomra

Reusner, Nicolaus: Icones sive imagines virorum literis illustrium quorum fide et doctrina religionis et bonarum literarum studia... in integrum sunt restituta. Additis eorundem elogijs diversorum auctorum. Recensente ---

Reusner, Nicolaus
A mű címe
Icones sive imagines virorum literis illustrium quorum fide et doctrina religionis et bonarum literarum studia... in integrum sunt restituta. Additis eorundem elogijs diversorum auctorum. Recensente ---
1587 Argentorati, curante Bernardo Jobino (424)p. XVIII. századi, aranyozott gerincű bőrkötésben. A gerince javítva.
angol szoveg
18th century restored leather. Spine richly gilt, restored.


139. árverés / 193.
Kikiáltási ár: 300 000 Ft
Leütési ár: 360 000 Ft

A rendkívül dekoratív portrégyűjtemény a világtörténelem legnevesebb alakjait kívánta egy csokorba szedve ábrázolni. A 99 fametszet a korszakban leginkább nagyra tartott humanistákat, reformátorokat, antik és kortárs tudósokat, orvosokat, költőket, művészeket, teológusokat ábrázolja. Így látható benne Albertus Magnus, Agricola, Savonarola, Georgius Wirth, Rotterdami Erasmus, Agrippa, Paracelsus, Kopernikusz, Luther, Münster, Ptolemaeus, Apianus, Lazius, Melanchton, Kálvin, Gesner és Zsámboky János is. Az egyes személyek egyedi vonásokat hordozó, szinte a teljes lapot betöltő fametszetes ábrázolása után epitáfium formában az életrajza, majd a tudóstársak, tanítványok hozzá intézett méltató költeményei olvashatók. A galéria legfontosabb magyar vonatkozású tagja, Zsámboky János, akihez Theodor Béza és Reusner írt magasztaló költeményt. Zsámboky maga is szerepel a szerzők között Joannes Oporinus bázeli nyomdász méltatójaként. Sylvester János irodalomtörténeti érdekességnek számító, maga által szerkesztett versformában írt költeményével Wolfgangus Laziust, I. Ferdinánd házi orvosát, udvari történetírót, az egyik legkorábbi Magyarország térkép megalkotóját magasztalja. Magyarországhoz köthető továbbá a sziléziai Georgius Wirth, II. Lajos király udvari orvosának portréja. Az RMK III pótlásaiban csupán a mű 1590-es kiadása szerepel.